Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-09-01 / 3. szám
Szemészet 107. 239—240. 1970. Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár) közleménye Az erythema exsudativum multiforme szemészeti szövődményei PÁLFA1VI MÁRIA Az erythema exsudativum multiforme két formája ismert. Az idiopathikus forma aetiológiája ismeretlen, de az utóbbi időben allergiás vagy autoimmun eredetűnek tartják. Secunder formában a mucocutan reactiók virus, focalis infectio, alimentarie intoxicatio, vagy bizonyos gyógyszerek szedése után lépnek fel. A két typus azonos tünetei miatt feltételezhető, hogy különböző károsodásokra fellépő azonos betegségről van szó (Duke-Elder, 1965). A megbetegedés többnyire 20—40 év közötti egyéneken lép fel. A kezdeti magas láz, elesettség, fejfájás, szédülés, anginás vagy catarrhalis tünetekhez társulnak a bőrtünetek; papulo-maculosus eruptiók, petechiák, urticariák, néha haemorrhagiás bullák. Gyulladásos jelenség lehet még a testnyílások környékén a nyálkahártyán, de közöltek a szájnyálkahártya károsodása mellett gyomornyálkahártya laesiót is. A kórképet a szemtünetek súlyosbítják, mert igen gyakran maradandó elváltozást okoznak. A bőrtünetekkel csaknem egyidőben vagy azok megjelenése után pár órával lépnek fel. A szemhéjak oedemásak, a szemrésből gennyes váladék ürül. A kötőhártyán lehet egyszerű vagy körülírt gyulladás, de gyakori a conjunctivitis catarrhalis vagy pseudomembranosus formája is. Főként a tarsalis kötőhártya érintett. A gyulladás következtében a kötőhártyán hegesedések (Barkan, Nagy F., Wolff), súlyosabb esetben synblepharon is, keletkezhet. A hegesedés következtében gyakran lép fel trichiasis és entropium is, bár a hegesedés spontán visszafejlődéséről is beszámoltak már. Igen gyakori maradandó elváltozás a könnytermelés csökkenése, aminek következtében keratoconjunctivitis sicca, később ulcus corneae, majd cornea-perforatio utáni enucleatióról számol be Richards és Romain. Gyakori szövődmény a recidiváló episcleritis is. Klinikánkon az utóbbi években több beteget kezeltünk erythema exsudativum multiforme után fellépett szemtünetek miatt. 1. Egy 17 éves leány Quinoseptyl adása után fellépett erythema exsudativum multiforme miatt került kórházba. A bőrtünetekkel csaknem egyidejűleg jelentkezett mindkét szemén súlyos conjunctivitise. Két hónappal a betegség kezdete után került klinikánkra. Felvételekor a látásélesség jobb szemén 5/10 ünj., bal szemén 5/20 ünj. Nagyfokú fénykerülés. Kissé duzzadt szemhéjak. Mindkét oldalt a tarsalis conjunctiva heges, az alsó és felső áthajlás hegesen megrövidült; a külső szemzugban a plica seminularishoz hasonló heges köteg, mely a szemrés feltárásakor kifeszül. A szaruhártya egyenetlen felszínű, diffusan festődik. Mélyebben mindkét szem ép. Schirmer mko. 0 mm/5 perc. Localisan adott műkönny, Hyason-cseppek panaszát csak pillanatnyilag enyhítik. Prostigmin inj. im. adása is hatástalan. A könnypontok elzárása és a subconjunctivalisan adott Hyason- inj. után állapota átmenetileg javult. Később több ízben került újra felvételre recidiváló herpeses keratitisek, episcleritisek és a súlyos keratoconjunctivitis sicca miatt. Utolsó észlelésekor a szaru körkörösen ereződött. 2. 55 éves nőbeteg szembetegsége 1958-ban lezajlott erythema exsudativum multiforme után kezdődött. Több alkalommal recidiváló episcleritise miatt 239
