Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-09-01 / 3. szám
tömlőt, krónikus, majd akut dakryocvstitis keletkezhet és fistula képződhet a saccus feletti bőrön. Ezért ezt az állapotot minél előbb meg kell szüntetnünk. A dakryocystitis neonatorum kezelésével számos közlemény foglalkozik, koraszülöttek dakryocystitisének kezeléséről azonban csak egy közlést találtunk, Bölcs és Medgyaszay beszámolóját 1965-ből. A szerzők négy koraszülött csecsemő dakryocystitisét gyógyították meg a könnyutak szondázásával. A Schöpf-Merei Ágost Kórház koraszülött osztályán dakryocystitis neonatorum esetében először konzervatív kezeléssel próbálkozunk: a könnytömlőből kinyomjuk a gennyet és néhány napon keresztül óránként antibiotikum cseppentést alkalmazunk. Amennyiben ez nem vezet eredményre, vékony Anel-féle egyenes kanüllel elvégezzük a ductus lacrimonasalis szondázását és átfecskendezését. Az első szondázás után megszűnik a gennyedés. Utána még hetenként kétszer, összesen 6—8 alkalommal végzünk átfecskendezést fiziológiás konyhasóoldattal. Recidiva ez ideig nem fordult elő. A szondázáskor és az átfecskendezéskor biztosítanunk kell a csecsemő mozdulatlanságát. 1968. március 1. és 1969. szeptember 1. között 1460 koraszülöttet vett fel a kórház, közülük 41-en (26 fiú és 15 leány) keletkezett dakryocystitis (2,8%). Konzervatív kezeléstől gyógyult 4 (2 fiú és 2 leány), 37 csecsemőn szondázást kellett végeznünk (2,53%). A szondázottak közül a legkisebb csecsemő súlya 1250 g, a legnagyobbé 2500 g volt. A 24 fiú és 13 leány közül 9 csecsemőn kétoldali volt az elzáródás. Egyoldali dakryocystitis esetében a jobb, illetve bal oldal elzáródása azonos számban fordult elő. A tünetek legkorábbi jelentkezése az élet első napján 1 esetben, legkésőbben a 49. napon mutatkozott. A dakryocystitis fellépésének átlagos időpontját táblázatunk mutatja. 1500 g fölött, minél nagyobb súlyú a koraszülött, annál korábban kezdődik a gyulladás. (A koraszülöttek egyéb gyulladásos megbetegedéseire jellemző, hogy minél kisebb a gyermek súlya, annál tünetszegényebb a kórlefolyás.) Fiúkon gyakoribb a dakryocystitis, mint leányokon. A gennyből kitenyésztett kórokozók: Staphylococcus aureus (coag. pos.), Pseudomonas aeruginosa (pyocyanea) és bac. Klebsiellae, előfordultak apathogen coccusok, az esetek egynegyedében a táptalajon tenyészetet nem láttunk. Három csecsemőn találtunk vitium cordis congenita-t, egyéb fejlődési rendellenességet nem észleltünk. Egy egypetéjű fiú ikerpáron retrolentalis fibroplasia alakult ki. Mint Bölcs és Medgyaszay, mi is azt találtuk, hogy a koraszülötteket sikerrel és veszély nélkül lehet szondázni már életük első napjaiban is, ha általános állapotuk kielégítő. Összefoglalás Másfél év alatt felvett 1460 koraszülött közül 41-en (2,8%) találtunk dakryocystitis neonatorumot előidéző elzáródást a ductus lacrimonasalis orri beszájadzásánál. 4 csecsemő konzervatív kezeléstől, 37 viszont csak szondázás és átfecskendezés után gyógyult . 1500 g felett minél nagyobb súlyú volt a koraszülött, átlagosan annál hamarabb léptek fel a gyulladásos tünetek. Fiúkon gyakrabban fordult elő a megbetegedés, mint leányokon. IRODALOM. Bölcs, S., Medgyaszay, A.: J. Ped. Ophthal. 1965, 2, 9. —Gassady, J. W.: Amer. J. Ophthal. 1948, 31, 773; Arch. Ophthal. (Chicago) 1952, 47, 141. -—Guerry, D., Kendig, E. L.: Arch. Ophthal. (Chicago) 1948, 39, 193. — Schwarz, M.: Ber. ophthal. Ges. Heidelberg, 1934, 50, 30. M. Вели, К. Г e p г e й, М. Б а н я и: Лечение дакриоциститов у недоношенных детей. За полтора года из 1460 недоношенных детей у 41 (2,8%) нашли закрытие отвер-189
