Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-09-01 / 3. szám
Szemészet 107. 162—169. 1970. Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár) és I. sz. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetének (megb. igazgató: Juhász Jenő egyet, docens) közleménye Az óriássejtes arteriitis szemészeti vonatkozásai NAGY FERENC és JUHASZ JENŐ Az arteriitis temporalist (arteriitis cranialis, óriássejtes arteriitis) először Hutchinson írta le 1889-ben [8], de a betegség szemészeti következményei csak 1932 óta ismeretesek, Horton és mtsai [7] közleménye alapján (//orhm-syndroma). Nagyobb statisztikák szerint az esetek felében fordul elő szemelváltozás; ezek a betegek először szempanaszok miatt kerülnek észlelésre és sokszor a szemorvosnak kell a diagnosist felállítania. Az arteriitis temporalis az óriássejtes arterirtásek körébe tartozik; lényegében idősebb korban az artériákban fellépő jellegzetes gyulladás, ami az ér elzáródásához vezet. Az arteria temporalis superficialison kívül óriássejtes arteriitis az agy erein, beleértve a látószervet, a szív, a vese, a végtagok erein is felléphet rendszerint fájdalom, rossz közérzet, láz kíséretében. A legállandóbb tünet a nagyon fokozott vvs. süllyedés, és a temporalis arteria szövettani elváltozása. Az irodalom 1964-ig Rodenhäuser [22] közleményében részletesen megtalálható. A magyar szemészeti irodalomban először Tóth [29] foglalkozott a betegséggel, majd Kahán [9] említi. Előbbi glaukomát, utóbbi occlusio arteriae centr. retináét hozza az arteriitis temporalissal összefüggésbe. Nagy és Juhász [29] 1965-ben 9 típusos esetről számoltak be. Áhi és Földes [1], továbbá Brand [3] közölt egy, illetve 2 esetet. Valamennyi általunk észlelt 19 esetünkben a látóideg megbetegedését figyeltük meg. Azt gondoljuk, hogy a többi szemészeti tünet lényegesen ritkább és kisebb jelentőségű, bár előfordulhat. így szemizombénulások, az orbita csúcsában keletkező oedema miatt ptosis, a látópálya centrális részének kiesése, a retina, chorioidea ereinek elzáródása ritka szövődmények. Irodalmi adatok is ezt bizonyítják. De egyéb érbetegségektől eltérően figyelemre méltó, hogy az óriássejtes arteriitis igen gyakran szemtünetekkel kezdődik, míg egyéb érbetegségekben a szemelváltozások csak később jelentkeznek. Saját 9 férfi és 10 nőbetegünk adatait a táblázat mutatja. A táblázat adatai a korra, nemre, vérnyomásra, süllyedésre vonatkozó adatokon kívül azt is jelzik, hogy 8 beteg mindkét szemén jelentkezett a bántalom. Leggyakrabban 1—2 óra, legfeljebb 10 nap telt el a két szem megbetegedése közt. 5 jellemző esetünk kortörténetét röviden ismertetjük. 1. Cz. J. 79 éves férfi. Három hete a bal, egy hete a jobb szemére hirtelen megvakult. Mindkét alkalommal erős fejfájás. Katarakta diagnózissal utalják be. RR: 170/80, Sü: 90 mm/ó. Subfebrilis, közérzete rossz, étvágytalan, időnként erős fejfájások. Mindkét szaruhártya szürkés-fehér, gyűrődött, bágyadt felszínű. Sorvadt szivárvány hártyák. Pupillák tágak, fénymerevek. Sekély csarnok. Tensio: 5,9, illetve 4,2 Hgmm. Phakosclerosis. Szemfenék nem látható. A jobb szemen elvégzett hályogműtét után — ami szövődménymentesen gyógyult — mindkét szemen továbbra sincs fényérzés, a jobb szemfenéken elmosódott határú halvány papilla, a hátsó polus környékén apró vérzések váltak láthatóvá. Arteria temporalis biopsia: óriássejtes arteriitisre jellemző szövettani kép. Steroid kezelés eredménytelen, végleges vakság. 2. Ny. I. 74 éves férfi. Egy hónapja erős fejfájás kíséretében látása mindkét szemén egyetlen nap alatt teljesen elveszett. Belgyógyászati osztályon kezelték 162
