Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-06-01 / 2. szám
daganatszerű képlet volt. A szivárványban széles coloboma 12 h-nál, kis gyöki, művi hiány 1 h-nál, aminek megfelelően filtráló párna a limbus fölött. A lencse, az üvegtest tiszta. Éles határú, szürkés-fehér papilla, nasalisan eltolt értölcsér, mély excavatio volt. T: norm. V: 5/15 excentr. A beteg anamnesisében 11 éves korában pleuritis, az első szülésnél toxaemia szerepelt. Elmondása szerint évek óta szívét és rheumáját kezelik. 3 éve ismétlődő petefészekgyulladása volt. Rendszertelen vérzés miatt curettálták és myomát állapítottak meg. Ä kivizsgálása során laboratóriumi leletei normálisak voltak. Nőgyógyászat: vagina-portio: suspect, méhe myomás, lúdtojásnál nagyobb. Műtété nem sürgős, de a portio elváltozása miatt indokolt. A belgyógyász az epetáji panaszok miatt cholecystographiát javasolt, aminek eredménye: kőre utaló jel nem látható. EKG: sinus rhythmus, szabályostól eltérő repolarisatio. Rheuma vizsgálat: arthrosis genus et coxae incipiens. Mantoux forte tapasz 4+ pos. Egyéb vizsgálati eredmény negatív volt. A daganat bizonyítására diaphanoscopiát végeztünk, negatív eredménnyel. A gonioscopiás vizsgálat nem szólt egyértelműen tu. mellett. Próbapunctiót végeztünk, daganatsejteket keresve a csarnokvízben, eredménytelenül. A 4 +-es forte tapasz, valamint az a tény, hogy nyílt tüdő tbc-ben szenvedő férjét ápolta, az elváltozások gümőkóros eredetének gyanúját keltették, ezért napi 6 tbl. INH-t, 1 g Streptomycint, helyileg Scopolamint és Hydrocortison kenőcsöt adtunk. A kezelés kb. 1,5 hónapja alatt állapota nem változott. Ekkor a punctiót megismételtük, s megpróbáltunk szövettani vizsgálat ra alkalmas anyagot nyerni'a csarnokzugi, erezett sarjszövetből. Törekvésünk nem sikerült. 1 hónap múlva, távozásakor a szaru hátlapján csak alul voltak nagyobb halikrákra emlékeztető lecsapódások, följebb lényegesen kisebbek, vékonyabbak. Az erezett sarjszövet változatlan maradt. Az iris vérbő volt, a lencse elszürkült, duzzadt, kissé az elülső csarnokba nyomult. További helyi kezelést és a napi 6 tbl. INH szedést javasoltuk. 1,5 hónap múlva, az ellenőrző vizsgálaton a szaru hátlapján nem volt precipitatum, a csarnokzugi sarjszövet azonban szaporodott, a lencse felszívódóban volt. 2 hónap múlva az izzadmány, a sarjszövet tovább szaporodott, csaknem körkörös lett, a lencse centrálisán teljesen felszívódott. Időközben rövidebb ideig klinikán is ápolták, tu. iridis (uveitis tbc, glaucoma sec.) о. s. dg. címén. Ekkor már kétségtelen volt az elváltozás daganatos jellege. Enucleatiót javasoltunk. A beteg azonban megrémült és nem egyezett bele. Kb. 2—3 hónap múlva jelentkezett ismét vizsgálatra a bal szem fájdalmai miatt, amikor az ismételten javasolt enucleatióba beleegyezett. 1964. IX. 22-én bal szemét eltávolítottuk. Jobb szeme ép volt. Az eltávolított szemgolyó felvágásakor jól lehetett látni a corpus ciliaret és az elülső csarnokot magábafoglaló fehéres daganatot. Szövettani lelet: a metszetekben atypusos daganatszövet található, mely a pigmenthártyát az alapjáról felemelte. A sejtek helyenként kerekdedek, másutt hosszúkásak, helyenként pedig pseudorosettákat képeztek. A daganatban igen kevés, részben sejten belüli, részben sejten kívüli melanin pigmentet találtunk. Elvétve néhány óriás sejtet és 1—1 oszló alakot is megfigyelhettünk. Dg: melanoma malignum. (Tanka Dezső dr. s. k.) A szem eltávolítását követő 1 év múlva kékes-lilás babnyi és borsónyi rugalmas körülírt terimenagyobbodás alakjában orbitalis recidiva mutatkozott az orbita közepén és a felső szemhéj belső zugában. Ezeket eltávolítottuk. Szövettani dg.: melanoma malignum metastaticum. Sülly.: 44 mm/ó, fvs: 10 000. Egyéb laboratóriumi vizsgálatok negatívak. E műtétet követően a beteget másfél éven át ellenőriztük, újabb recidivát nem észleltünk. Lassan elmaradt a beteg az ellenőrzésekről. Évek múlva megtudtuk, hogy a beteg kb. 6 évvel az enucleatio után meghalt. Megbeszélés A corpus ciliareban is formailag 2 fajta malignus melanoma fordul elő: körülírt és diffúz. Általában az 50. életév körül lép fel. A körülírt daganat klinikai tünetei viszonylag hamarabb észlelhetők, mint a diffúzé. Az előbbi esetben a pupilla szélénél megjelenő terimenagyobbodás, a lencsére gyakorolt nyomás következtében fellépő elváltozások (subluxatio, ami lehet olyan kis fokú is, hogy csak lencse-astigmiát okoz, az aequatornál megjelenő homályok) — az iris körülírt elődomborítása, a gonioscopiás vizsgálatnál a corpus ciliare rétegében megjelenő sötétebb körülírt elszíneződés —-, a pupilla egyenlőtlen tágulása, az iridodialysis, a transilluminatiós vizsgálat pozitív volta és az elváltozások következtében kialakuló monoculáris glaucoma viszonylag hamarabb lehetővé teszik a helyes diagnosis felállítását. Diffúz daganat esetén a klinikai jelek később észlelhetők és rendszerint glaucoma tüneteivel kezdődnek, ami a circulus 157
