Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-05-01 / 2. szám
ág a látóidegen kívül, ezek közül rendszerint egy a leptomeningealis plexus nívójában és ezen át fut. Nem típusosán az arteria centralis retinae-ből a látóidegen belül is elágazik változó számú arteriola. Ezeket, amennyiben előre futnak, korai retinalis ágaknak tekinthetjük. A lamina cribrosa szintjén az arteria centralis retinae-ből nem ágazik el arteriola. Két esetben találtunk elágazó arteriolát az arteria centralis retinae-ből ott, ahol az arteria a látóideg tengelye irányába kanyarodik; ez az ág vagy előre fut, vagy több ágra oszlik. Az artéria ophthalmicából, az arteria ciliarisokból és az izmokat ellátó artériákból számos ág fut a leptomeningealis plexusba, mely a látóideget teljes hosszában tökéletesen körülveszi (6. ábra). Az emberi látóideg vérellátásának áttekintése: (6. ábra) : 1. arteria ophthalmica: ebből indul ki valamennyi arteria. 2. arteria centralis retinae: 2/a extraneuralis ág, 2/b arachnoidalis ág a leptomeningealis plexusba, 2/c intraneuralis ágak. Kevés, nem rendszeresen előfordulóarteria ág, átmérőjük változó; korai retinalis ágak. 2/d nincs artéria elágazódás a lamina cribrosa területén. 3. arteria ciliares: az elágazódó arteriolák a leptomeningealis plexusba és a látóidegbe futnak. 4. az izmokat ellátó artériák; az elágazódó arteriolák a leptomeningealis plexusba és a látóidegbe futnak. 5. arteriae ciliares posteriores breves; az arteriolák a leptomeningealis plexusba és a chorioidea-ba futnak; ezekből indul ki a Zinn—Haller-Ше artériás gyűrű. 6. A Zinn—Haller-féle artériás gyűrű. 7. A lamina cribrosaba visszahajló arteriola-ágak. 8. A látóideg peripheriás és centrális szakaszának vérellátása: 8/a az artéria centrális retinae esetlegesen előforduló centrális ága; 8/b a peripheria vérellátása egy mellső vagy hátrafelé futó ággal, illetve mindkét irányba ágazódó arteriolával a látóideg egész hosszában; 8/c ezek egyike elérheti a látóideg közepét; amenynyiben méreteiben jelentősebb, az artéria centrális nervi opticit alkotja. Gyakori a 2/c 8/a és a 8/c ágak variatiója. A leptomeningealis plexus arteriolái vagy enyhe ívben áthajolva, de rendszerint T-alakban, gyakorlatilag a látóideg szélére merőlegesen futnak a látóidegrostok közé. Hosszabb rövidebb lefutás után, azonban a látóideg közepén túl soha nem terjedve, praecapillarisokra oszlanak. Ezek veszik körül a látóidegrost nyalábokat. Egyes esetekben nagyobb artériákat tudtunk megfigyelni, melyek elágazódás nélkül futottak a látóideg-szövet mélyebb rétegeibe egészen a közepéig; itt egy mellső vagy hátsó esetleg egy-egy előre, illetve hátra futó ágat képeztek, vagy több ágra oszlottak. 5 esetben biztosan ki tudtunk mutatni egy artériát, mely a leptomeningealis plexusból kiindulva a látóideg tengelyéig követhető volt. A fentiek alapján a látóideg centrális szakaszán a vérellátás variatiót a következőkben foglalhatjuk össze vázlatosan: egyrészt az artéria centrális retinaeből nem rendszeresen kiindulhat egy centrális látóideg-ág, másrészt fennáll az a lehetőség, hogy a leptomeningealis plexusból indul ki olyan arteria-ág, mely a látóideg közepéig fut. Kevésbé rendszeres azonban, hogy ennek az arteriolának jelentékenyebb az átmérője. Az anatómiai viszonyokból az alábbi következtetést vonhatjuk le: a fenti áttekintés az összes lehetőségeket összefoglalja; azonban egy adott beteg vérellátásának típusát nincs módunk megállapítani, csupán akkor, ha az anatómiai vizsgálatot elvégeztük. A látóideg ereződésének nincs jellemző prototípusa. Functionalis anatómia A szemorvos a klinikai munkában két kérdéssel áll szemben: 1. Van-e szerepe az arteria centralis retinae-nek a látóideg mellső szakaszának vérellátásában ? 88
