Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-02-01 / 1. szám
A divergentia anatómiai okai: a) A külső egyenes szemizom túlzott megrövidítése a resectio során. Erre akkor kell gondolnunk, ha — reoperatiónál — am. rectus internust a szemgolyó aequatora előtt tapadónak találjuk (1. ábra), b) A belső egyenes szemizom tapadása — az esotropia műtétje után — az aequator mögé kerül. Tenotomiánál az izom hátra-, az orbitába csúszása miatt, retropositiónál az Operateur hibájából. Ez esetekben am. rectus medialis contractiója elégtelen hatású, melyen nem változtat, gyakran az izom eredeti tapadásáig előrenyúló kötőszövetes burjánzás és a látszólagos kettős insertatio (2. а, Ъ ábra). Az adductiós elégtelenség — melyet primaer V-exotropiáknál is gyakran észlelhetünk — ugyancsak az adductor elégtelen működéséből adódik. Tehát a horizontális mozgászavarok oka a belső egyenes szemizom foigástengely mögötti tapadásában keresendő. 1. ábra. a) A bulbus aequatora előtt tapadó újdonképződöll szövetbe ágyazott, és b) kipraeprálta- retroponált belső egyenes szemizom, (G. Gy.-nél) 2. ábra. Látszólagos kettős insertatio, a) A sarjszövet a bulbus aequatora elé nyúlik, b) a retroponált (kipraeparált) izom az aequator mögött tapad А V-tünet okai Az ún. A—У-syndroma Duanne óta ismert, rendszerezésükkel. Tamler, fíreinin, Pigassou és Garipuy stb. foglalkoztak, de máig sem tisztázott, hogy elsődlegesen a verticalis, vagy horizontalis szemizmok érintettek-e (1. Sachsenweger, Krüger stb.). Abban általában egyetértenek, hogy muscularis vagy neurogen eredetű mechanikus zavart kell feltételeznünk. A postoperativ У-exotropia magyarázata nem csupán a követendő műtéti, ili. conservativ therapia szempontjából, de elméleti vonatkozásban is 4 Szemészet 49