Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-11-01 / 4. szám
Szemészet 1969. 106. 300—301. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (igazgató : Kettesy Aladár egyetemi tanár) A Kettesy-féle ablatio-ellenes műtét értékeléséről KINCSES ÉVA és KOVÁCS MARGIT A különféle ablatio-ellenes műtétek nagy száma, több mint 200, mutatja, hogy e probléma még mindig megoldatlan. Az újabb és újabb műtétek értékelése és a tapasztalatok levonása természetesen csak több év alatt lehetséges. Rouher és munkatársai szerint az ablatio-ellenes műtéteket tulajdonképpen négy csoportra oszthatjuk: I. Gonin typusú műtétek: szakadás elzárás transscleralis égetéssel. II. A chorioidea közelítése a retinához plombával vagy sclera-rövidítéssel, illetve a kettő combinatiója. III. A retina közelítése a chorioideához az üvegtestbe adott injectióval (levegő, konyhasó, silicon stb.). IV. Photocoagulatio. Ezen műtéti módozatok közül mindig a legmegfelelőbb eljárás választandó, de természetesen figyelembe kell venni a gyógyintézet sajátos adottságait is. Ismeretes, hogy minden intézetnek van egy jól kidolgozott módszere, amelyet az ablatio gondos analyzálása után, ha az megfelőnek látszik, alkalmaz. Általában egyszerű, peripheriás szakadással bíró retina-leválásoknál a Gonin-typusú műtétek valamelyike kerül alkalmazásra. Széles szakadásoknál és chorioretinalis, valamint üvegtesti elváltozásoknál a plomba-beültetés Schepens és Custodis szerint látszik célravezetőnek, míg több szakadás esetén, főleg ha azok peripheriásan találhatók, az Arruga-iy\mn(i cerclage vagy annak valamelyik módosított válfaja jön szóba leggyakrabban. A műtéti mód megválasztásához Hagedoorn a következőket javasolja: 1. Ha ágynyugalom javít a látáson, diathermiás coagulatio végzendő, 2. ha nem, sclera-rövidítés, plomba vagy cerclage javallt. Ez a javaslat helyesnek látszik, de ezért vitatható. A leghelyesebb Radnót és munkatársa álláspontja, hogy a modern eljárások nem tették nélkülözhetővé a diathermia alkalmazását. A debreceni Szemklinikán a Gonin-typusú operációk sorába tartozó Kettesyféle ablatio-ellenes műtétet részesíthetjük előnyben, melynek részletes leírása az „Eingriffe am Auge” III. kiadásában található. Ezen eljárás tulajdonképpen a Sáfár-féle tűelektród-módszer modificatio ja. A Kettesy szerinti tűelektród lapos, vékony feje simán fekszik a sclera felszínén. A behelyezett tű mozdulatlanul a helyén marad, miközben a bulbust elfordítjuk, tükrözzük. Az elektród behelyezéséhez és eltávolításához egy speciális, háromrovátkás izoláló csípő szükséges. A módszer előnye abban áll, hogy műtét közben a tájékozódást megkönnyíti és a szakadás megtalálását, illetve tökéletes elzárását teszi lehetővé. Legtöbbször elégséges egyetlen 4—6 mm hosszú elektród behelyezése. Ha a szög beszúrása nem pontosan a Ivük területébe történt, szemtükörrel megállapítható a szakadás és a tű viszonya, s így a coagulatiós foltokat ennek megfelelően adaequatan helyezzük el. A műtét során tehát egymásután több tűt is behelyezhetünk. Az eljárás előnye az egyszerűség és az ártalmatlanság, valamint, hogy többször lehet ismételni, vagy a későbbiekben más megoldással kombinálni. Klinikánkon 1949—1968-ig, tehát 20 év alatt 179 paciensen 199 Kettesy-féle ablatio-ellenes műtétet végeztünk. Első műtétként 164 esetben alkalmaztuk, 300
