Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-11-01 / 4. szám
IRODALOM: Blaskovics— Kreiker : Eingriffe am Auge. F. Enke, Stuttgart, 1959 49. old.-tói. — 2. Fanta H. : Ophthalmologica, 137, 334 — 340, 1959. — 3. Imre J. : Lidplastie etc., Studium, Budapest, 1928. — 4. Németh L. : Ophthalmologica 116/3. 162 —166, 1948. — 5. Németh L. : Szemészet 1. fűz. 8 old., 1958. — 6. Németh L. : Szemészet 2. fűz. 82 — 87 old., 1960. — 7. Németh L. : Szemészet 4. fűz. 229 — 237 old., 1962. — 8. Spaeth E. : Principles and Practic of ophth. Surgery. Lea, Philadelphia, 1948. 316 old.-tói. — 9. Walser E. : Plastische Chirurgie am Auge. Bergmann, München, 1958. 31 old.-tói — 10. Warren A. G.: Excerpta med. opth. 21/8, 1827, 1967. — 11. Yonens W. T., Westphal etc.: Excerpta med. ophth. 21/9 2104, 1967. Л. Немет: Данные к операциям на веках. L. Németh: Beiträge zu den Augenlidoperationen. Szemészet 1969. 106. 292—293. А II. sz. Szemklinika (igazgató: Nónay Tibor, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Szemhéjszéli metszések szerepe a szemhéjak műtéténél VÁE.Y ISTVÁN A szemhéjon ejtett bőrmetszések vagy sérülések által okozott sebek általában jól, per primam gyógyulnak. Természetesen csak akkor, ha a sebszélek egyesítésekor a sebészi irányelveknek megfelelően járunk el. Ezen irányelvek egyik legfontosabbika a szemhéjszélek egyesítésére vonatkozik. Szemhéjszélen alkalmazható metszések egyik fajtája az intermarginalis metszés. Az ilyen sebzés után keletkező heg gyakran torzítja a szemhéjszélt, gyakran keletkezik trichiasis. Ezért ezt a metszést újabban rendszerint már eleve torzult szemhéjakon alkalmazzák (van Millingen, Machek, blepharorraphia). A szemhéjszélen alkalmazott metszés másik módja a harántmetszés. Ezeknek gyakorisága nőtt, elsősorban a daganatok kiirtásával kapcsolatos plasticák esetén. Tudvalevőleg antibioticumok védelmében bátrabban alkalmazunk V-alakú kimetszést. Amint a daganat az intermarginalis vonalat eléri, kénytelenek vagyunk a szemhéj teljes vastagságára terjedő haránt metszést ejteni, csak így távolíthatjuk el a daganatot épben ejtett metszéssel (1. ábra). Ha nem harántmetszést alkalmazunk, akkor a szemhéjszél csorba lesz, vagy a pillasor hiányos. Szemhéjszélre merőleges — haránt irányú metszés is hagyhat maga után minimális kis csorbát, kis árkot, esetleg 1—1 hibásan kinövő pillaszőrt. Ezért nem közömbös, hogy ezt a metszést hogyan ejtjük. A harántmetszések irányát két tényező szabja meg. Az egyik, hogy a szemhéjszéli daganatok túlnyomó többsége a szemhéjszél tarsalis élét kisebb szélességben pusztítja, mint a bőr felőli élét. A másik tényező, hogy a szemhéj belső, tarsalis rétegét nehezebben tudjuk összehúzni merevsége miatt, tehát csak kisebb darabot tudunk ebből kivágni, mint a másik — cutis + subcutis + pillaszőr — rétegéből. Ez teszi szükségessé azt, hogy a szemhéj szélét ferdén metsszük át. Az adott helyzetnek megfelelően convergál a két metszés a bulbus felé. A szög, melyet a sebzések bezárnak 90°—100°-ig terjedhet. Ezzel a metszéssel tulajdonképpen a belső kisebb (tarsus) és külső nagyobb (bőr-fizom) hiány közti nagyságbeli különbséget egyenesítjük ki (2. ábra). Ha a külső réteget kissé felszabadítjuk, az egyesítés könnyebb (3. ábra). 292
