Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-11-01 / 4. szám
Weiss: Arch. Ophthal. (Chicago) 68,25,1962. -- 7. Goldmann : Ophthalmologica 121, 94,1951. — 8. Gorin G. : Amer. J. Ophthal. 50,789,1960. — 9. Chandler P. A. and Maunemee A. E. : Amer. J. Ophthal. 52,609,1961 — 10. J. A. Britten : Brit. J. Ophth. 49,120,1965. — 11. L. A. Bard: Amer. J. Ophthal. 58,682,1964. — 12. Jampolsky A. and Flom B. : Amer. J. Ophthal. 36,81,1953 .— 13. Günther G. : Klin. Mbl. Augenheilk. 146,134,1965. К. M о л н a p, А. Надрай, Д. Ш а л а ц, Р. Венчик: Послеоперационная поздняя центральная скотома и переходящая миопия, возникающие вследствие гипотонии. К. Molnár, А. N á d г a i, Gy. S а 1 а с z und R. Bencsik: Über das durch postoperative Hypotonie verursachte späte zentrale Skotom und über die „transitorische“ Myopie. Szemészet 1969. 106. 287—288. A Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató : Nónay Tibor egyetemi tanár) közleménye A csarnokvíztermelés meghatározásának jelentősége szemműtétek indikációjában IMRE GYÖRGY Elégtelen csarnokvíztermeléssel a szem elülső segment] ének több megbetegedése összefügghet. Ilyen esetekben zavart szenvedhet a lencse, a trabecularis hálózat és a cornea táplálkozása. Intermittáló cornea oedema egy ritka esetében például kifejezetten csökkent csarnokvíztermelést találtunk és a cornea elváltozása ennek volt tulajdonítható (Imre, 1968). Sikerült azt is kimutatni, hogy iris rubeosis kialakulásának is egyik fontos feltétele a csökkent csarnokvíz átáramlás (Imre, 1969). Kísérletes és emberi keratopathia bullosa vizsgálata során pedig megállapítottuk, hogy az üvegtest és cornea összefekvése miatt károsodik a cornea táplálkozása (Imre és Pál, 1968) és ebből kiindulva feltételeztük, hogy más, nem ereződő cornea duzzadások oka is helyi táplálkozási zavar lehet. Az utóbbi időben 7, Fuchs-féle kombinált cornea dystrophiás szemen végzett tonographiás vizsgálatok szerint a csarnokvíz percvolumene ebben a 7 esetben átlagosan 0,42 mm3/min volt, ami a 2,3 mm3/min-os normális átlagnak kb. csak egyötöde. Valószínű ezért, hogy Fuchs-féle cornea dystrophia eseteiben a cornea mély rétegeinek táplálkozási zavara az elsődleges. Emellett szól az is, hogy ebben a betegségben a hátsó barrier elváltozásai, a cornea guttata kialakulása az első tünet. Érthető ezért, hogy Fuchs-féle dystrophia eseteiben rossz prognosisú a keratoplastica, hiszen az átültetett szaruhártya táplálkozása ugyanolyan rossz lesz, mint az eredeti corneáé, sőt még rosszabb, mert bulbusmegnyitó műtétek után a csarnok víztermelés egyébként is hosszabb időre csökken (Goldmann, 1951; Miller és mfsai, 1957). Feltétlenül érdemes ezért Fuchsdvstrophiára gyanús vagy ehhez hasonló esetekben keratoplastica előtt tonographiás vizsgálatot végezni és a (Pa—10) -C képlet alapján az F értéket kiszámítani, ha pedig ez kifejezetten csökkent, nem érdemes a műtétet elvégezni. A csarnokvíz percvolumenét glaucoma ellenes, fistulaképző műtétek előtt is célszerű meghatározni. Goldmann (1955) véleménye szerint a fistula nyitvamaradását a csarnokvíz átáramlása biztosítja. Csökkent csarnokvíztermelés ezért nemcsak a Molnár és mtsai (1969) által kifejtett komplikációk kialakulásában, hanem a fistula elzáródásában is szerepet játszhat. A II. sz. Szemklinika 287
