Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-11-01 / 4. szám

— Töltsd te családoddal a karácsonyi ünnepeket; három gyermeked van, nekem csak egy! —

Ez már több mint barátság! Ez olyan lelki magaslat, amelyre kevés ember tud felkapaszkodni. A háború vihara külföldre sodorja. Előbb Ceylonban lesz professzor, majd Baltimoreba kerül, ahol Amerika egyik legnevesebb szemsebészeként működik. Interjúit és előadásait az Amerikai Rádió többször közvetíti. Olyan magyar érték, amely számunkra ugyan elveszett, de büszkék lehetünk rá.

* * *

A Blaslcovics-klinika „családi” életéről még egy intim részletet kell elárulnom. Amikor 1929. január 1-én a klinika díjas gyakornoka leszek, annak minden orvosa agglegény. Ezt a tradíciót Hoor adjunctusának Kristyóry Aladárnak sikerül a Blaskovics klinikán visszamaradt orvosok életszemléletébe beoltania. Annál nagyobb lesz az idősebbek megdöbbenése, amikor a klinika két legfiatalabb tagja, Fésűs és jómagam, merészen szakítunk a hagyománnyal és megnősülünk. Tettünk óriási konsternációt vált ki, de eredménye az lesz, hogy az elkövetkező években a sok megátalkodott agglegény sorra megnősül. A rossznyelvek szerint titokban maga Blaskovics is.

Visszaemlékezésemnek nem az a feladata, hogy Blaskovics tudományos és műtéttani működését ismertessem. Ezt Blaskovicson kívül már több szerző megtette. Hatvanöt közleményét jó áttekintéssel Kettesy ismerteti a Szemészet kilencvenkettedik évfolyamában, (1955. március): ,,Blaskovics a mai irodalom tükrében” című összefoglalásában. Magam részéről csak néhány akkori megfigyelésemet szeretném lerögzíteni.

Szemhéji műtétéi közül a ptosison kívül az öregkori entropium és mindkét ectropium műtétjét szereti végezni. Az entropium senile létrejöttének azóta világszerte elismert elméletét előszeretettel magyarázza és bizonyítja úgy hazai, mint külföldi szemészeknek. Klinikai működésem idején közli a levator tenotomia, vagyis a mesterséges ptosis-készítés műtétjét. Sokszor láttam tarsoanaplasticájával kombinált íves eltolásait, amit magam is szívesen végzek.

Plastikai műtétéinél Blaskovics nagy súlyt helyez a fonalak kiválasztására. Vagy lósörény, illetve lófarokszőr, vagy japán női-hajszál-varratot használ. Buga bácsi feleségének fekete, vastagszálú haja van, ebből vásárolunk egy-egy tincset, a nehezen beszerezhető japán hajszál helyett. Sok szép plastikai műtét készül a „Bugáné haja” segítségével. Mind a lószőr, mind a női hajszál merev, nem szív magába váladékot és nem gennyed el. Legalább olyan jó, mint ma a perion varrat. A cataracta műtét tökéletesítése egyik kedvenc témája. Knapp, Török, Imre, Stanculeanu, Elschnig és Blaskovics egy-egy mérföldköve annak a pályának, amelyet az a műtét a fejlődése során megtesz.

Gonint nagyra tartja, de az ignipunctiós műtétet durva beavatkozásnak, amelyről éppen az 1930-as nagygyűlésen számol be Debrecenben. A későbbi finomabb műtéti eljárást, mint amilyen a Sáfáré és Weve-é azonnal átveszi. Glaucoma simplex ellen gyakrabban végzi saját invers cyclodialysisét, mint az eredeti Heine-félét.

Számos, ma is használatban levő műtéti eszköz Blaskovics nevét viseli. Ezek megszerkesztésében nagy segítségére van a Hédi és Jonke-cég egyik tagja: Rédl. Csaknem hetenként feljön a műtőbe és az általuk gyártott műszer finomságát és használhatóságát figyeli. Új műszer készítését Blaskoviccsal együtt beszélik meg. Rédl minden kérésnek azonnal eleget tesz és minden hibát kijavít. Műszerészi magatartása, szakmai tudása ma is példaadó és követésre méltó lehetne.

Blaskovics viszonylag későn, 58 éves korában lesz a budapesti 2. sz. Szemklinika professzora. Ebben a minőségben csak tizenegy évig, 69 éves korában be256