Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-08-01 / 3. szám
szélén árkádszerű hálózat alakult ki, amelyben a keringés lassú, illetőleg helyenként a vörös verse j tek ingó mozgást látszanak végezni (4. ábra). Ettől a hálózattól kb. l/2 mmre szürke, ív alakú terület látható a eorneában, amely párhuzamos a szövetszaporulat szélével (5. ábra). A cornea többi része ép. Csarnok rendben, pupilla közép tág. Mélyebb részek épek. Baloldalt ép viszonyok. FF: 46/47 sec. Mindkét látótér rendben: Szemnyomás mko. normális. ER: 150/90 Hgmm. Süllyedés: 6 mm/ó. Vizelet: negatív. Vérkép: Vvs.: 4 940 000, Hgb.: 15,0 g%, Fvs.: 6400, St.: 2 %, Eo. -.2%, Segm.: 38 %, Mo.: 6 %, Ly.: 52%. Se-cholesterin: 196 mg%, Se-lipoid: 450 mg%. Miután tág pupilla mellett és stenopeikus réssel a visus változatlan, amblyopia miatt látásjavító műtét céltalan volna, kozmetikai műtétet a beteg nem kíván. Mind a három esetben nyilvánvaló, hogy az arcus lipoides keletkezésében localis factorok játszottak döntő szerepet. A keringés körülírt helyen insufficiens. Az arcus lipoides histochemiájával Cogan és Kuwabara foglalkozott behatóan. Vizsgálataik szerint a Bowman- és Descemet-hártyában, valamint a substantia propriában cholesterin, phospholipid és neutralis zsírok rakódnak le, és a sklera elülső lemezeiben is sudanophilia mutatható ki. A klinikusok számára az arcus lipoides azért kelt érdeklődést, mert összefüggést keresnek a cornea elváltozása és az erek arteriosclerosisa között, ami azonban statisztikailag nem bizonyítható. Forsius, valamint Fritz ismételten hangsúlyozták a localis tényezők jelentőségét a gerontoxon kialakulásában. Példákat szolgáltattak atypusos, főképpen sectorszerű elváltozásokra, amikor a széli érhálózat rendellenességében, keringési zavarában meg is találták a sector-szerű elváltozás magyarázatát. Figyelemre méltó Medgyaszay és Hegedűs esete is, akik egyoldali gerontoxont észleltek. Saját eseteink alapján is hangsúlyoznunk kell, hogy a cornealis lipoidgyűrúk vagy ívek keletkezésében a szaruhártya körüli érhálózatnak, illetőleg a keringési viszonyoknak döntő jelentőségük van. Már az a körülmény, hogy az arcus lipoides kezdetben többnyire alul és felül alakul ki, mutatja, hogy a pericorneális érhálózat functionalis állapota körkörösen nem egyforma. Normális vérlipoidszint mellett is keletkezhet arcus lipoides, ha a keringés lassú és ennek következtében a cornea anyagcseréje lelassul. A szabálytalan lipoidgyűrúk és ívek is bizonyítékai annak, hogy a cornea anyagcseréjében a széli érhálózatnak döntő szerepe van. A széli érhálózat functionalis állapota döntő jelentőségű és egyes szakaszainak elváltozásai sectorszerű vagy szokatlan elhelyezkedésű arcus lipoides keletkezéséhez vezetnek. Összefoglalás Egy esetben dermoid, egy esetben kétoldali ectropium következtében keletkezett episcleralis pangás és egy dermoid eltávolítása után keletkezett pseudopterygium esetében keletkezett szabálytalan arcus lipoides eset ismertetése. Az első esetben az arcus lipoides a dermoidtól centrálisán helyezkedik el. A második esetben mindkét oldalt csak az episcleralis pangás területén alul keletkezett. A harmadik esetben az arcus lipoides a cornea közepén helyezkedik el, mert ez esetben a ,,limbus” körüli érhálózat a cornea centruma közelében van. Ezek a megfigyelések bizonyítják, hogy az arcus lipoides keletkezésében a helyi keringési tényezőknek jelentős szerepük van. IRODALOM. Cogan, D. G. and T. Kuwabara: Arch, of Opht. 61. 553. 1959. — Forsius, Н.: Arcus senilis corneae. Acta opht. suppi. 42. 1954. — Fritz, H. et G. Beeckman: Bull. Soc. Opht. belg. 149. 465. 1968. — Medgyaszay, A. és J. Heqedüs: Szemészet, 101. 3. 168. 1964. 164
