Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)
1968-08-01 / 3. szám
Fővárosi János Kórház és Rendelő Intézet Szemészeti Osztályának (osztályvezető: Grósz István kandidátus) közleménye A vorticosa-rendszer szerepe a glaucomás roham pathomechanismusában. III. ORBÁN TIBOR, JÁRFÁS KATALIN, VAR О A ANTAL Előző dolgozatainkban ismertettük a bulbiculusok feltételezett functiójára vonatkozó qualitativ adatokat (1, 2.). Ezek az adatok megegyeznek azzal a fizikából ismert ténnyel, hogy rugalmas csöveken pulzáló (intermittált) áramlás esetén több folyadék áramlik át, mint merevfalú csöveken. A kísérletek szerint a gumi-bulbiculusok az áramlás egyenletességét, az átáramlott folyadék mennyiségét szabályozni képesek. Utaltunk arra is, hogy a Hagen—Poiseville egyenlet* értelmében magasabb viscositas esetén az átáramló folyadék mennyisége csökken. Újabb modell kísérleteinkben azt vizsgáltuk, hogy intermittált áramlás alatt miként változik a nyomás magában a bulbiculusban, illetve az átáramló folyadék mennyisége, ha egyidejűleg a bulbiculusra ható külső nyomást fokozzuk és a viscositást változtatjuk. A Hagen—Poiseuille egyenlet: — Q л ■ r* • Ap 8 r) ■ l ahol Q az átáramlott folyadék menynyisége, t az időegység, r a eső sugara, Ap a két pont közötti nyomáskülönbség, tj a viscositas fajlagos együtthatója és l a cső hossza. Q n-a'l-b2-Ap Ellipsis alakú lumen esetében—=-------------------, ahol a = nagy feltengely, 6 = kis iel-1 t 4y(a2 + b2) -l tengely. Utóbbi egyenlet mutatja, hogy ugyanazon keresztmetszet mellett ellipszis cső esetében a kifolyás lehetősége kisebb, mint körkörös cső esetében. Az összefüggés csak kis keresztmetszetű csövekben és nem túl nagy sebességgel végbemenő áramlásokra érvényes. (1. ábra) 184
