Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)

1968-06-01 / 1-2. szám

A szemtükrözés során a legkorábbi elváltozásokat általában a perimacularis kis erekben, illetve a peripapillaris microcapillaris hálózatban szoktuk megtalálni. A sokszor alig felfedezhető, kis aneurysmák pontos megfigyelésére a szemfenéki réslámpa-vizsgálat komoly segítséget jelent.

Ha pozitív conjunctivalis tünetek mellett negatív a szemfenéki kép, igénybe vesszük a fluorescein angiographiát.

Az eljárás segítségével normál viszonyok között:

— az időfactor figyelembevételével tanulmányozhatjuk az átáramlás adatait

— következtethetünk a vérellátás milyenségére, mikroangiopathia jelenlétében:

— szemtükörrel néha fel nem fedezhető aneurysmák, értágulatok, érelzáródások és érújdonképződések megjelenését észlelhetjük.

— az érfalak permeabilitas-fokozódásának jelenlétét és mértékét figyelhetjük meg.

Az elkészült felvételek a szemfenéki érrendszer működését és kóros elváltozásait általában első látásra is jól jellemzik. A mikroangiopathia korai jeleit azonban néha csak gondos tanulmányozás után (lehetőleg felnagyított vagy kivetített képen) fogjuk megtalálni. A megtalált aneurysmák vagy más érelváltozások a fluorescein kép alapján localizálhatók s rövidebb-hosszabb idő múltán szemtükörrel is észlelhetővé válnak.

Az angiographiás felvételen észlelt kóros jelenségek nagysága, száma és elhelyezkedése nemcsak korai diagnosist tesz lehetővé, hanem kórjóslat szempontjából is fontos. Az egyes érterületeken lezajló folyamatokat, a permeabilitasfokozódás jelenlétét a fluorescein feltöltéses kép pontosan jellemzi. A sorozatfelvételek időkülönbségeinek figyelembevételével a kórosan megváltozott keringési viszonyokat jól értékelhetjük.

Az elmondottakkal röviden ismertettük diabetes-gondozó munkánk néhány gyakorlati vonását, a korai értünetek kimutatására. Észleléseink során a fentiekben említett érterületeken láttuk a legkorábbi és legnagyobb számú angiopathiás jelet. Ha ezekre a jelenségekre szemorvosi vizsgálataink során figyelünk, számos esetben fedezhetjük fel az esetleg latensen maradt diabetes első értüneteit.

g All János

A steroidok helyét a diabeteses retinopathia therápiájában csak sok és gyakran ellentétes adat birtokában határozhatjuk meg.

Bollet és mtsai szerint 15—20 mg prednisolon néhány heti adagolás után átmeneti diabetest okozhat. Conn praediabetesnek tartja azokat az eseteket, ahol glykocorticoidok adására a vércukorgörbe diabetoiddá válik. Magyar szerint 45 év alatt ez a lelet diagnosztikus értékű. Heni azt észlelte, hogy a diabetes a glykocorticoidok nagy adagjára már az első 24h-ban romlik. Becker úgy véli, hogy a diabeteses anyagcserezavar önmagában nem vezetne retinopathiához, ha nem volna emelkedett az ACTH termelés.

Az említett néhány kiragadott adat is bizonyítja, hogy a steroidok a diabetesre károsan hatnak. Ezzel szemben kedvezően befolyásolják a retinopathia egyes tüneteit: fokozzák a capillaris resistenciát, csökkentik az érfragilitást; jelentős mértékben gyorsítják a vérzések felszívódását és ezáltal gátolják a proliferatiók kifejlődését.

Gelin említi, hogy thrombocytopenia esetén a vérzések már a thrombocvta-155