Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)

1968-06-01 / 1-2. szám

Az oldat gyengén hypertoniás, fagyáspont-csökkenése: —0,69°. A kész szemcseppekkel végzett 30 napos gyorsított stabilitási vizsgálatok eredményét a 2. táblázat szemlélteti. A tárolt aldatok színösszehasonlítása Ph. Hg. VI. szín-mérték­­oldatokkal történt. Megállapítható, hogy az 1% adrenalin-tartalmú, 7,4 pH-jú oldatok eltartása hűvös helyen (6 — 15°C) a legkedvezőbb. Ezen a hőmérsékleten, valamint normál szobahő­mérsékleten (20°O) tárolt oldataink színe gyakorlatilag még 6, illetve 12 hónap múlva sem változott. Megjegyezzük, hogy a kontrollként ampullába forrasztott oldatoknál a színváltozás sokkal kisebb mérvű volt, ami arra enged következtetni, hogy ha a hazai pipettás­­cseppentős üvegeknél a jelenleginél jobb zárást tudunk biztosítani, úgy a szemcsepp eltarthatósága még biztonságosabbá válik. A biszulfit kölcsönhatása az adrenalinnal Az adrenalin rendkívül érzékeny az oxidációra, mihelyt a pH kb. 4 fölé emelkedik. Hogy a physiologiás p/2-ér lékkel készített szemcseppjeink ennek ellenére meglehetősen hosszú ideig stabilak maradtak, ennek elsősorban az a magyarázata, hogy az adrenalin a stabilabb bórsav-komplex alakjában van jelen. Továbbá nagy biszulfit-koncentrációt alkalmaztunk, ami nagy ,,anti­oxidativ kapacitást” ad a készítménynek. Stabilitás tekintetében még igen lénye­ges az a körülmény is, hogy az előállítás során a készítmény oxigéntartalmát indifferens gázzal kiszorítottuk. A biszulfit-mennyiség növelésével feltételezhető volt, hogy a biszulfit-hozzá­­tétel negatív hatása jelentkezik, vagyis a biszulfitnak az a képessége, hogy reac­­tióba lép az adrenalinnal feltehetően benzilszulfonsav képződésével. Adrenalin esetében a secundaer alkohol-csoportot viselő, asszimmetrikus C-atomon megy végbe ez a reactio (2. ábra). Higuchi és Schroeter (18) vizsgálatai szerint a reactio-folyamat bizonyos fokig a reactio-elegy pH-jától és a hőmérséklettől is függ. A biszulfit-adrenalin kölcsönhatást biológiai úton vizsgáltuk, mivel a ren­delkezésünkre álló irodalmi adatok alapján nem volt egyértelműen megállapít­ható, hogy a reactio során képződő termék milyen mértékben tartja meg, vagy veszíti el therapiás aktivitását (25, 26). Biegelman és Fischer (23, 24) kimu­tatták, hogy a bórsav stabilizálja az adrenalin-oldatokat a biszulfit ilyen táma­dásával szemben. A biológiai vizsgálatokhoz olyan oldatokat készítettünk, amelyek 2% adre­nalin és 2% bórsav mellett emelkedő mennyiségben nátriumpiroszulfitot tartal­maztak: 0,2%, 0,4%, 0,8% és 1,2% koncentrációban. Az egyes oldatok pH-ja kb. 6,5 körül mozgott, amit nátronlúggal pH 7,3-ra állítottunk be. Az oldatokat nitrogéngáz-atmoszférában 10 ml-es ampullákba töltöttük és az ampullák felét 100°C-on 30 percig hőkezeltük. A szobahőmérsékleten (kb. 26°C) tárolt kezeletlen és hőkezelt ampullákat 30 nap múlva ellenőriztük. A vasopressor­­hatáson alapuló adrenalin-értékmérés eredményeit a 3. táblázat szemlélteti. Megállapítható, hogy a 7,0—7,5 pH -tartományban csökken a szulfit-támadás ha bórsav van jelen és hőkezelés után a gyakorlatilag még szóbahöhető maximá­lis biszulfit-koncentráció (0,4%) esetén sem csökken az adrenalin-aktivitás 3. táblázat 0,4% Na2S205 0,8% Na2S205 1,2% Na2S205 pH akt.% Szín pH akt.% szín pH akt.% Szín 7,3 101,8 <s2 7,3 97,8 <S2 7,3 100,8 >Pi 7,6 94,2 >s2 7,6 67,9 >s2 7,6 54,0 <B2 14

Next

/
Thumbnails
Contents