Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-03-01 / 1. szám
úgy látszik, hogy a xanthelasma nemcsak kozmetikai, hanem a biokémiáin kívül cardiális probléma is lesz. Miklós A.: Miért éppen a szem környékén észlelhető a xanthelasma? Köteles: Sikerült-e a methodikát úgy beállítani, hogy foszfolipideket is tudtak frakcionálni vele? Kettesy A.: Melyik xanthelasma az, amelyik recidivál és melyik az, amelyik nem recidivál? Zárszó Kahánné László I.: (WeinsteinneJc) Esetleg diétával vagy védőétellel lehetne kísérletet tenni a myocardiális laesiók megelőzése végett. (Miklósnak) Talán mechanikus ingernek is van abban szerepe, hogy a szemhéjbőrön és nem a szem csarnokzugában keletkezik a xanthelasma. (Kötelesnek) A foszfolipidek szétválasztására más módszerünk van. (Kettesynek) Ezután figyelni fogjuk a xanthelasmásokat és talán néhány év múlva választ adhatunk majd a feltett kérdésre. Vass Z. és Tapasztó I.: MAGYAR CYTOSTATIKUMOK HATÁSA KÍSÉRLETI ÁLLATOK SZEMÉRE. Degranol, mannogranol, myelobromol adagolás után vizsgálták fiatal patkányok szemelváltozásait. Ezen radiomimeticus szerek a lencsehámra mitosis gátló hatást fejtenek ki, hamar cataractát okoznak. E szerekkel előidézett cataracták elektrophoretikus spektruma jellegzetes. A könnymirigy sejtjeire gyakorolt hatás következtében a könnytermelés csökkent, amely keratitis siccát eredményez. Fiatal állatoknál pár napi adagolás után retinaoedema fejlődik ki. ft Hozzászólás Köteles: Nem biztos az, hogy nem lehetne a fehérjékben találni ilyen radiomimeticus szerek után összetételbeli változást, legfeljebb nem ilyen elektroforetikus módszerrel. Bauer N.: A BOWMAN- ÉS DESCEMETHÁRTYA HISTOCHEMIAI SZERKEZETÉRŐL ÉS BIOCHEMIAI FUNCTIOJÁRÓL. A Bowman- és Descemethártya nem tekinthető struktúra nélküli membránnak, mint azt a tan- és kézikönyvek állítják. Mindkettőnek határozott histochemiai struktúrája és biochemiai funkciója van. Mindkettő histochemiailag jól definiálható lipoproteid membrán. A Bowman-hártya lipid struktúrájában zsilipszerű járatok mutathatók ki, amelyek csak a lipid komponensre vonatkoznak. Lipid- histochemiai szempontból kettős határú basalis membránt alkot; interlamellaris része a zsilip-járatokon keresztül a basalis hámréteg cytoplasmájával és a substantia propriával áll összeköttetésben. A Descemethártya szintén lipoproteid struktúrát mutat; ebben a lipid frakció a propria felé, a proteid frakció az endothel felé helyezkedik el. Köteles G. ./., Takáts A. és Antoni F.: A LENCSE RIBONUKLEINSAV SZINTÉZISÉRŐL. A szemlencse funkcióját, a megfelelő törőközeget, speciális fehérjéket tartalmazó rostok biztosítják. A fehérjék szintézisében a különböző jellegű ribonukleinsavak (RNS) fontos szerepet játszanak. A lencse RNS szintéziséről és ennek szabályozásáról kevés adat ismert az irodalomban. Előadásunkban beszámolunk a nyúl lencse RNS tartalmáról, a különböző RNS frakciók egymásközti megoszlásáról, valamint a lencse RNS in vitro szintéziséről. Az ismertetendő módszerek és adatok lehetővé teszik különböző fizikai és kémiai hatások tanulmányozását a szemlencse fiziológiás és pathológiás anyagcseréjére vonatkozólag. Erdei Z.: EMBERI KÖNNY SZABAD AMINOSAVAINAK VIZSGÁLATA. Az alsó áthajlásból kapillárissal vett könnyfolyadék vizsgálata történt számos klinikailag egészséges embernél. Tisztítás és az aminosavak más anyagoktól való elválasztása után a besűrített anyag egy és két dimenziós papírchromatográfiás módszerrel történt szétválasztása után 11 aminosavat minden esetben sikerült kimutatni. Más vizsgálataink szerint ezek közül a serin és a cystein befolyásolja az emberi könny lysozim aktivitását. 19115. szeptember 24. Radnót M., Jobbágyi P. és FollmannP.: CRYOTECHNIKA A SZEMÉSZETBEN: MŰTÉTI ÉS KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK. Az eddig végzett cryoextractiók tapasztalatai. A műtéti technika. A mélyhűtés hatása a szem szöveteire. A corpus ciliare mélyhűtése és az intraocularis nyomás. Kísérleti megfigyelések és szövettani vizsgálatok. 74
