Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-03-01 / 1. szám
1. A szaruhártya hámosodásának jellegzetes iránya van felülről lefelé, majd a középvonal elérése után a hámosodás a limbus felől kétiránvban a középvonal felé halad és alul fejeződik be. 2. A szaruhártya hámosodásának és a szaruhártya egyes szöveti részeinek anyagcseréje közötti kapcsolatra megfigyeléseinkből nem következtethetünk, mert a hámosodás kizárólag a limbus felől indulhat. így ez nem bizonyítja az élénk anyagcseréjű széli szaruhártya részek kifejezettebb hámosodási hajlamát. A széli szaruhártya részek kifejezettebb hámosodási hajlama ellen szól viszont, hogy a hámosodás alul a széli részeken fejeződik be. Ez utóbbi értékelését kétségessé teszi az, hogy a sérülés rendszerint a szaruhártya alsó, szemhéjtól nem védett részét érinti legsúlyosabban. 3. A szaruhártyafelszín egyes területeinek hámosodása között különbséget nem találtunk. A hámosodásnak alul, a széli részeken való befejeződése az előzőkben tárgyalt okból nem értékelhető. 4. A hámfosztottság kiterjedése és a hámosodás menete, iránya között sem találtunk összefüggést. Teljes hámfosztottság esetén is az első pontban foglaltak szerint halad a hámosodás. Kiemeljük azt a megfigyelésünket, hogy a hámosodás a középvonalig függönvszerűen halad, majd a limbus felől kétiránvból zárul. A hámosodásnak ez a menete megegyezik a trachomás pannus ereződésének irányával. A két jelenség összevetéséből arra következtethetünk, hogy úgy a hámosodásnak, mint az ereződésnek közös kiindulási pontja van, melyet a széli hurokhálózat működése határoz meg. Megfigyeléseinket azért foglaltuk össze, mert hasonló klinikai megfigyelésen alapuló közleménnyel az általunk áttekintett irodalomban nem találkoztunk. összefoglalás 20 sérült betegen végzett megfigyelés alapján a szaruhártya hámosodás * menetének, irányának ismertetése. А. Медясаи — E. Хегедюш: Об эпителизации роговицы. Авторами описывается ход и направление эпителизации роговицы на основе наблюдения 20 больных с травмой глаза. A. Medgyaszay, J. Hegedűs: On the epithelisation of the cornea. Based on the observation of 20 traumatic patients the course and direction of the epithelisation of the cornea is presented. A. Medgyaszay und J. Hegedüs: Über die Epithelisation der Hornhaut. Auf Grund der an 20 verletzten Kranken durchgeführten Beobachtungen werden Gang und Richtung der Epithelisation der Hornhaut beschrieben. KÖNYVISMERTETÉS S. N. Braines, A. W. Napalkow, W. B. Swetschinski: Neurokybernetik. УЕВ Verlag Volk u. Gesundheit, Berlin, 1964. 203 old. 13 ábra. Ára 13,50 DM. Három szovjet szerző németre fordított könyve a neurokybernetikáról. A kybernetika ma már vonatkozásban van úgyszólván az orvostudomány valamennyi ágával. Az idegrendszer kapcsolási felépítése szolgál alapul a kybernetikai gépeknek. A szervezetben ez a kapcsolás bizonyos élettani jelenségek állandósítására törekszik (vérnyomás, vércukor, szénsav-concentratio stb.). Ä külvilág behatásai megváltoztatni törekszenek a homeostasist és itt lép közbe a kybernetika. Weinstein Pál 69
