Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-03-01 / 1. szám
funkcióképessé váljon. Ugyanis a fixáció, a koordinált szem- és kézmozgás kb. a 4—6. hónapban, az alkalmazkodás pedig vizsgálataink szerint Purkinje— Sanson tükörképpel már a 7—8. hónapban megfigyelhető. így a csecsemőkor végén a lencse törőereje 25,0 D-ra tehető. A bulbus végleges nagysága Steiger szerint az egymástól függetlenül öröklődő optikai állandók (cornea és lencse törőereje, tengelyhossz) variációja kapcsán alakul ki. Emellett természetesen környezeti, ún. peristatikus (földrajzi fekvés, sugárhatás, klíma, társadalmi befolyások stb.) hatások is, hol gátolják, hol segítik ezen öröklött tényezők kombinációját. Mindenesetre Steiger nem ad választ arra, hogy mikor fejeződik be a szemgolyó növekedése, ami sok szempontból rendkívül lényeges. E hiányt Kettesy pótolta, aki hangsúlyozza a szemtengelv hossznövekedésének időtartamát, e növekedés befejezésének időpontját, vagyis a bulbus stabilizációját, mely szintén örökletes. Szerinte legalább 1000 szemet kellene születéstől a pubertas korig egyenként figyelemmel kísérni, össztörőerőt, cornea refractióját, szaruhártya átmérőjét feljegyezni, hogy a fejlődésre vonatkozólag következtetést tudjunk levonni. Sajnos ennek keresztülvitele rendkívül nehéz. Mi egy eléggé zárt település, Újléta község 2084 főnyi összlakosságának refractióját cyclopent-tel történt cvclopegiában vizsgáltuk és úgy gondoljuk, hogy a talált eredmények, adatok valamivel közelebb visznek a kérdés tisztázásához. Születés után azonnal elkezdődik a refractio csökkenése, amit Straub emmetropizációnak nevez. Ezt a folyamatot csak úgy lehet tanulmányozni, ha ismerjük a születéskori állapotot. A 2. táblázaton látható, hogy az újszülöttek 91,35%-a hypermetropiás (H), 5,51%-a, emmetropiás (E), 3,14%-a, mvopiás (M). Cook és Glasscock 1000 fehér és néger újszülött amerikaira vonatkozó adatait nem vettük figyelembe, mert a csaknem háromszor több mvopiás néger csecsemő előfordulása határozottan faji jelleg mellett bizonyít. 2. táblázat H E M % Tyitov Zelenszkij és Klebanszkaja ............................. Utkin.......................................................................... Molnár........................................................................ Átlag ........................................................................ 80.9 94,4 97.9 92,2 91,35 11,5 4,0 1,75 4,8 5,51 7.6 1.6 0,35 3,0 3,14 Cook és Glasscock néger amerikai. . . . 45,8 0,4 16,7 fehér amerikai . . . 30,1 0,6 6,4 Az 1. ábrán Zelenszkij és Klebanszkaja, valamint az általunk vizsgált újszülöttek fénytörési értékeit ábrázoltuk. A M 4,8%-ban, az E 3,0%-Ъа.п, a + 0,5 D és +2,5 D közötti esetek 19,4%-ban, a +3,0 D és +5,5 D közöttiek 59,0%-ban, a +6,0 D-án felüliek pedig 13,8%-Ъа,п fordulnak elő. Lehetséges, hogy a felosztás kissé erőszakolt, azonban ez felel meg legjobban a gyakorlatnak, akésőbbi években így figyelhető meg a refractio változása, valamint csaknem megegyezik a kisfoki! (fakultatív), közepes (relatív) és a nagyfokú (abszolút) H csoportosítással is. 44