Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-09-01 / 3. szám
A könnymirigy cysták elhelyezkedésük szerint két csoportba sorolhatók. 2. Palpebralis 2. Orbitalis cysták. Előbbiek a pars parpebralisból, vagy а Кrawse-mirigyek bői indulnak ki, és a klinikumban dacryops néven ismeretesek. Utóbbiak részben retentiós, részben neoplasmás eredetűek, mint a dermoid cysta. Előfordul a könnymirigyben echinococcus cysta is. Közlésekben leggyakrabban a pars palpebralis tömlői fordulnak elő, ezeket többségükben retentiós eredetűnek tartják. Ilyen retentiós cystát írt le Kamel és Reese 1—1, Radnót 2 esetben. Soliman az általa leírt esetet gyulladásos anamnesisre vezette vissza. Tóth dacryops intermittensről számol be. Orbitalis elhelyezkedésű retentiós cystát közöl Vrabec. Aly Mortada orbitalis retentiós cystát és Krause,-mirigy kivezetőcső cystát közölt le. Mindkét esetünk a palpebralis könnymirigy kivezető járatainak tágulatán alapuló dacryops volt. Ezek általában uni- vagy multilocularisak. Bélésük rendszerint egyrétegű köb-, vagy hengerhám, de lehet többrétegű is. A hámbélés jellege egy cystán belül is változhat. A lumen mellett általában több kisebb tágult kivezetőcsövet találhatunk. A cysta nyomásától a szomszédos mirigyszövet rendszerint elsorvad. Néha gyulladásos beszűrődés is fellép a környezetben. A könnymirigy cystás elfajulása alatt voltaképpen a nagy kivezetőcsatornák erős tágulatát értjük. A könnymirigy cystás elfajulása és a dacryops nem ritkán kétoldali megbetegedés. A retentio okai gyulladásos, vagy traumás hegesedés, conrementum, a kivezetőcső nyákos, vagy hyalinos degeneratiója lehetnek. A cysták keletkezésének mechanizmusát a könnymirigyben először Lange foglalta össze 1899-ben. Kísérletes hegesítéssel a fentiek ellenére sem sikerült előidézni cystát a könnymirigyben. A megbetegedés a könnymirigytáj nyirok-cystájával téveszthető össze. Prognosisa jó, zavaró tünetek esetén műtéti megoldás eredményes. Összefoglalás Szerzők két eset kapcsán a könnymirigy szemhéji lebenyében keletkezett cystáról számolnak be. Áttekintik a megbetegedés szövettanát és pathologiáját. IRODALOM 1. Kamel, S.: Bull. ophthalm. Soc. Egyipt. 47, 81, 1954. — 2. Krachmalnikov, L.: Rusk, oftalm. Z. 11. 680, 1930. — 3. Mortada, A.: Mucoid cysta of orbital lobe of lacrimal gland and of Krauses gland. The XIX. international congress of ophthalmology, New Delhi, India, Acta Yol. II. 1962. — 4. Radnót, M.: Die pathologische Histologie der Tränendrüse (Verlag von S. Karger in Basel, 1939). — 5. Radnót, M.: Klin. Mbl. f. Augenheil. 147, 742. 1965. — 6. Radnót, M., Szabó, ZT.: Acta chirurgica 7, 66, 1966. — 7. Reese, A. B.: Tumors of the eye. (P. В. Hoeber, Inc. Medical Book Department of Harper Brothers, 1951). — 8. Soliman, A. M.: Bull, ophthalm. soc. Egyipt. 46, 1, 1953. — 9. Sommers, I. G.: Histology and Histopathology of the Eye and its Adnexa. Grune et Stratton, New York 1949. — 10. Tóth, Z.: Szemészet, 79, 29, 1942. 11. Vrabec, F.: Ceskoslovenska ofthalmologie, 4, 350, 1948. И. Г у я ш — Ш. Б е л ч : Случаи кист слезной железы. Авторы докладывают о двух случаях кист в пальпебральной доле слезной железы. Дается обзор гистологической картины и патологии заболевания. Gulyás, I. and Bölcs, S.: Cyst of the lacrimal gland. On the basis of two cases, the cyst developed in the eyelid flap of the lacrymal gland is dealt with. The histology and the pathology of this cliniC'al picture are reviewed. I. Gulyás und S. Bölcs: Über Fälle von Tränendrüsencyste. Anhand von zwei Fällen wird über Cysten berichtet, die sich am Augenlidlappen der Tränendrüse bildeten. Histologie und Pathologie der Erkrankung werden behandelt. 222
