Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-09-01 / 3. szám
a miniatűr részleteket e Szemével festette. Természetesen a miniatűr-festés esetén szóba jöhet nagyító üvegek használata is. A domború szemüvegeket a XIV. században fedezték fel. A niseiconai Linksz veti fel egyes festők műveiben az aniseikonia lehetőségét. Így, mint már említettük, Qreco képein feltűnik a tér érzékelésének distorsiója. így pl. Szent Jeromosának keze vízszintesen elongált, de túl kiesi a testéhez viszonyítva. A festmény alsó jobb fele hangsúlyozott, a karok hosszúak. Cézanne képein hasonló torzulások vannak. A padló jobbra lefelé lejt, az asztal nem áll egyenesen. Linksz szerint aniseikoniások festenek így. Ezeknél a két szemben — mint tudjuk — nem egyforma nagyságú kép keletkezik és így jön létre a látott tárgyak bizonyos fokú distorsiója. 7. ábra. Szinyei Merse: Majális. A kép szemléletére vonatkozó részletek a szövegben Perspektíva Érdekes tanulmányozni a perspektíva fejlődését a festészetben. Az egyiptomi képzőművészet alkotásaiban olyan alakokat látunk, amilyeneket elemi iskolás gyerekek rajzolnak, tehát minden mélységi feltüntetés nélkül, két dimenzióban. Amikor a középkor végén a festészetben rájöttek arra, hogy a megfelelő kicsinyítéssel és a messze eső részletek elhalványításával lehet a festmény nézőjében a távlatok illúzióját kelteni, akkor kezdetben a perspektivikusan ábrázoló mestereket kortársaik csalóknak tartották és a képek mögé nyúltak, hogy megfogják a keret mögött vélt tárgyakat; voltak, akik ki is nevették őket, mert a kép előterében álló gyermeket nagyobbra rajzolták, mint a kép hátterében álló tornyot, holott mindenki tudja, hogy a torony nagyobb, mint az ember. A Szemgolyó mozgásairól készített filmfelvételek igazolják, hogy a néző elsősorban az alkotás legjobban hangsúlyozott pontjára néz, éspedig ez a pont a tér jobb felére tolódott el; ezután dőlt ellipszis alakban körmozgást végez és az ellipszis két végpont ján egy pillanatig megáll. Ez a kereső mozgás nagyobb dimenziójú tárgyakon kellemesebb, ezért használják ki a festészetben az elrajzolást. A látótér jobb felére eső benyomások hangsúlyozottabbak, érzésre, hangulatra is jobban hatnak. Képek szemlélésekor a vezérfonalat, amelyhez a mozgást, fel-le viszonyt mérjük, a lent balról-jobbra felfelé húzott képzeletbeli vonal alkotja. Tehát pl. az ismert Majális (Szinyei—Merse, /. ábra) 206
