Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-09-01 / 3. szám
15 állat közül 3 elpusztult. Az értékelhető 12-bői 5-nél jó, 3-nál kielégítő eredményt kaptunk. 4 esetben az áthajtás ismét elhegeSedett, az erőteljes zsugorodás következtében a szemhójszélek befelé fordultak, a szemrés beszűkült. A jó eredménnyel gyógyult nyulak közül a 13-as Számú — műtét előtti képét az első ábrán láthatjuk — műtét utáni állapotát a 2. ábra mutatja. A Szemhéjak mozgékonyak, a szemrés a normálisnál alig szűkebb. Felül 2,0, alul 1,5 cm-es kötőhártya áthajlás. A pislogó hártya helyén hegköteg húzódik. A szaru vaskos, erezett leukomával gyógyult. A mélyebb részek nem vizsgálhatók. A pislogó hártya előzetes kiirtása nem befolyásolta lényegesen az állapotot. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy az alkalmazott eljárással létrehozott Sérülésnél elegendő volt a pislogó hártya kis elmozdulása, hogy mész jusson mögé. Az állatok vizsgálati jegyzőkönyvéből megállapítottuk, hogy csak akkor volt jé) eredmény, ha a hegeSedés lezajlása után ép kötőhártyaszigetek maradtak. Ezek képezték a műtét utáni regeneratio alapját. Emellett feltételezhető, hogy az addig elzárt hámsejtekből, járulékos könnymirigy-kivezetőcsövekből is megindulhatott a hámosodás ( Busacca). Azoknál a nyulaknál, amelyeknél a sérülés után 4 héttel teljes lapszerinti összenövést találtunk, az eljárás eredménytelen volt. Ilyen esetekben az operatio technikai kivitele is nehéz. A szemhéjak és a bulbuS felszabadítása után a vér befogadására alkalmas laza Subconjunctiva helyett vaskos hegszövetet találtunk, amelyet sem novocain oldattal, sem vérrel nem lehetett fellazítani. Már néhány nappal műtét után hegesedés és zsugorodás indult meg, s 1—2 hónap alatt minden kezelés ellenére a műtét előttivel azonos, vagy alig jobb állapot alakult ki. Második kísérlet: A SubconjunctivaliSan adott sajátvór hatásának mikroszkópos vizsgálatához az értékelés megkönnyítése céljából a folyamatot leegyszerűsítettük. A kötőhártya-hiányt műtéttel hoztuk létre. Cocain- és novocain-érzéstelenítés után mind az alsó, mind a felső áthajlásból 1,5 cm X 1 cm-eS téglalap alakú tiarabot metszettünk ki, úgy, hogy körülötte minden oldalon legalább 4 mm-es ép conjunctiva-csík maradt (3. ábra). Kimetszés után a friss Seb és a megmaradt conjunctiva alá Sajátvért fecskendeztünk, az alsó és felső áthajtásba kb. 3—4 ml-1, egyenletes elosztásban. Ezt az eljárást egyszerre 10 nyúlon végeztük el. Hogy a regeneratiót nyomon követhessük, az első 8 nyúlnál naponként, a többinél 2 naponként végeztünk előbb a felső, majd az alsó áthajlásból újabb kimetszést Szövettani vizsgálat céljából. Az állatokat a vizsgálati anyag kimetszése után a leírtak alapján kezeltük. Bár a limbus mellett csupán 2—3 mm, a Szemhéjon 4—5 mm. Széles kötőhártya-csík maradt, a gyógyulás meglepően jó volt. A control-állatoknál, és ahol a második kimetszés után vérkezelést nem alkalmaztunk (6—10-es Sz. nyúl) a sebszélek összenőttek, az áthajlás beszűkült. A szövettani vizsgálatra vett anyagot parafán kifeszítve formaiinban fixáltuk, majd paraffin beágyazás után metszettük. A téglalap keskenyebb (néhány esetben Szélesebb) oldalával párhuzamosan sorozat-metszetet készítettünk. Haematoxylin—Eosin, Azan, Van—Gieson festést alkalmaztunk, s alkalikus phosphatase reactiót végeztünk. Egy-egy vizsgálati anyagot 20—30 metszet alapján értékeltünk. Már a műtét utáni 1—2 napos metszetekben kifejezett hámosodást láttunk (4. ábra). A megmaradt ép conjunctiva-hám jellegzetes, többrétegű hengeres szerkezetét elvesztette s a hámfosztott rész felé haladva, mindinkább laphám jellegűvé vált. A megnyúlt sejtek a Sebfelszínre rákásztak. Ez a folyamat addig tart, míg az ellenkező hámsejtek össze nem érnek. A sebszél melletti basalis hámsejtek 15—20%-a a sejtoszlás valamilyen phasisát mutatja (5. ábra). A távolabbi részeken csak 2—/ %-ban látható mitosis. A felszín alatti laza subconjunctivalis kötőszövetben extravasalis vörösvértestek tömegét találjuk, helyenként ép, máshol haemolizált formában. A rost-képződés már megindult, 3. ábra. A kötőhártya-kimetszés sémás rajza. (Szaggatott vonallal jelölve a károsítást, folyamatos vonallal jelölve a szövettani vizsgálatra vett anyag kimetszését) 183
