Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)

1967-09-01 / 3. szám

2. ábra. a) III/III. fokú mészsérülés. Az első sajátvér-kezelés után. Látóélesség k. m. I. b) A sérülés után 60 nappal. Látóélesség 0,2

anyag károsításától. Ezenkívül bactericid és fibrinolytikus hatást is feltételez. Ezek a feltevések elfogadhatóknak látszanak, bár a rendelkezésünkre álló irodalomban kísérletes munkát velük kapcsolatban nem találtunk.

Az eredményeket összegezve a sajátvér-kezelésről véleményünk a következő: I. fokú sérüléseknél a sajátvér adása nem indokolt, mivel azok egyéb kezelési eljárások alkalmazása mellett is simán meggyógyulnak. II. és III. fokú sérüléseknél a kezelés kedvező hatást gyakorol a kötőhártya állapotára. A vérpárna jelenléte akadályozza a maróanyag diffusióját a mélyebb szövetek felé. Nyilvánvalóan ezzel függ össze, hogy mélyebbre terjedő ínhártya-elhalást, vagy perforatiót a legsúlyosabb esetekben sem tapasztaltunk. Bár nem akadályozza meg a synblepharon-képződést, a kötőhártya hegesedési hajlamát mérsékeli. A sérült szaruhártya állapotát lényegesen nem befolyásolja, eltekintve attól, hogy a sérülés súlyosságának a sérülés utáni napokban tapasztalt romlási tendentiáját csökkenti. Az előbbiek figyelembevételével tehát a sajátvér-kezelést II. és III. fokú sérüléseknél hasznosnak tartjuk.

Tapasztalataink birtokában nem osztjuk Gassier álláspontját, aki a sajátvérkezelést elveti. Tekintettel arra, hogy a sajátvérrel dolgozó szerzők valamemennyien a vér mellett egyéb, a korábbiakban már használt és kellően tanulmányozott gyógyszereket is adtak, nem bizonyítható, hogy a közölt jó gyógyulási eredmények a sajátvér alkalmazására vezethetők vissza. Már csak azért sem, mert a sajátvér-kezeléssel kapcsolatos kísérletes munkák nem állnak rendelkezésre. így nem csatlakozhatunk Bacskulin véleményéhez sem, aki szerint ez a módszer új korszakot nyitott a marósérülések kezelésében.

A marósérülések gyógyításának problémája tehát korántsem tekinthető megoldottnak. Thiel-neк a közelmúltban ismertetett phosphat-puffer módszere biztatónak ígérkezik és komoly előrehaladást jelenthet a marósérülések kezelésében.

Összefoglalás

A szerzők 226 maró- és égéses sérülés sajátvér-kezelésével szerzett tapasztalataikról számolnak be. Novocain érzéstelenítés után sajátvér C-vitamin keveréket alkalmaztak. Komolyabb kötőhártya-hegesedést 11, maculát 51, és leucomát 7 esetben észleltek. A sérülések csoportosítására, ill. a gyógyulási eredmények összehasonlítható kiértékelésére új beosztást javasolnak. A második és harmadik fokú sérülések esetén a sajátvér adását hasznosnak tartják.

179