Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)

1967-09-01 / 3. szám

a gyógyulás előrehaladásától tesszük függővé. Enyhét)!) esetekben 1—2, súlyosabb esetekben 3 — 6 kezelést alkalmazunk 2 — 3 naponként.

1963-tól osztályunkon 205 beteg 226 sérült szemét kezeltük az előbb ismertetett módszerrel. A sérülések megoszlását jellegük és súlyosságuk szerint a

2. táblázaton tüntettük fel. Eseteink nagyobb fele mészsérülés volt. Ezek közül kerültek ki a legsúlyosabb károsodások is. A mészben, különösen a habarcsban található szilárd szemcsék mechanikai sérülésekkel fokozzák a mész maró hatását. Feltűnő, hogy az irodalomban található nagyobb statisztikákhoz viszonyítva {Tost, Gassier, Uglova 1964) eseteink között kisebb számban szerepelnek

III. fokú sérülések. Ennek oka feltehetőleg az eltérő jellegű csoportbeosztás használatában keresendő.

A kezelési eredmények megítélésénél a látóélességet, a szaru- és a kötőhártya állapotát vettük tekintetbe. A szaruhártyánál 3 csoportot állítottunk fel: ép, maculával, illetve leukomával gyógyult. A kötőhártya elváltozásait ép, és heggel gyógyult (synblepharon, entropium, kötőhártyahíd, lapszerinti és körülírt heg) stb. csoportokba soroltuk. A szaru- és kötőhártya kezelés előtti és gyógyulás utáni állapotát, valamint a látóélességeket a 3., 4. és 5. táblázaton tüntettük fel.

A mészsérültek kezelési és gyógyulási adatai a 3. táblázaton láthatók. Legtöbb esetünk az I/I. és I/II. csoportba volt sorolható. Saját adataink is alátámasztják azt az ismert tényt, hogy a felvételkor észlelt látóélesség, eltekintve a legsúlyosabb esetektől, nem mindig áll arányban a sérülés súlyosságával. Így a könnyebb sérülések közé számító I/I. és I/II. csoportokban a betegek egyharmadának a látóélessége a felvételkor 0,4 alatt volt. Ezt minden bizonnyal az erős izgalom és könnyezés, valamint a szaruhártyák felszínes, a látóélességet erősen rontó elszürkülése és erosiói okozták. A gyógyulás után kapott látóélességértékek lényegesen jobb összhangot mutattak a sérülések súlyosságával és formájával. Végeredményben 137 mésszel sérült szem közül csak 13-nál maradt vissza nagyobb fokú látóélesség-csökkenés. A III/II. és III/III. csoportba osztott sérültek látóélessége is javult ugyan kisebb-nagyobb mértékben, de minden esetben 0,3 érték alatt maradt. Egy esetben a felvételkor kapott 0,15-ös látóélesség kml-ra omlott. Feltűnő, hogy csupán 7 sérültnél észleltünk komo-3. táblázat

Magyarázat a szövegben

A sérülés foka

Látóélesség a kezelés előtt

Látóélesség a gyógyulás után

Szaruhártya állapota a gyógyulás után

Kötőhártya állapota a gyógyulás után

Ép

Heges

fényérzés

0,1

0,15

0,4

0,45

0,8

0,85

1,0

fényérzés

0,1

0,15

0,4

1 0,45 0,8

0,85

1,0

Jíp

Macula

Leucoma

Symblepharon

Entropium

Kötőhártya

híd

0/1

2

2

2

2

O/II

5

5

5

4

1

i/i

1

10

14

14

1

38

37

2

39

i/и

5

12

15

19

2

49

48

3

22

29

I/III

3

2

1

4

3

2

1

4

ид

1

2

1

1

1

1

3

2

3

5

II/II

2

9

9

1

1

4

16

8

13

14

1

6

II/I1I

1

1

1

1

2

1

2

1

2

III/II

I

1

1

1

III/III

3

2

3

2

'

5

3

1

1

176