Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-06-01 / 2. szám
Hozzászólás Kettest/ A.: Minden készüléknek lehetőleg mar a nevében ki kell fejezni a lényeget. Miért nevezik ezt az eszközt contrastoscopnak — és miért nem pl. astigmatoscopnak, photoseopnak vagy astigmato-phof oseopnak ? Zárszó Kéthy 1 Ezen névválasztás indoka az volt, hogy az eszközzel végzett mérés azon alapszik, hogy sötét alapon világító pontot mutat, tehát a „kontraszt” a lényege a vizsgáló eljárásnak, amellyel világos szobában egészen más értékeket kapunk, mint a megfelelően lesötétített helyiségben. Brooser G., Áhi 0. és Börzsönyi M A FASCICULUS OPTICUS KÁROSODÁSA DIABETESBEN. A szerzők a flicker-fúziós perimetria adatait és a fasciculus opticus pathologiás elváltozást tárgyalják. A retinopathiában észlelt funkciócsökkenés quantitativ adatait hasonlítják össze a diabetesben elhaltak fasciculus opticusának histológiai elváltozásaival. Réthyl. (Bautzen): A YASOTONOMETRIA LEHETŐSÉGEI A SCLEROTIKUS ÉS A SPASTIKUS EREDETŰ SZEMÉSZETI, VALAMINT AGYI MEGBETEGEDÉSEK ELKÜLÖNÍTÉSÉRE ÉS BEFOLYÁSOLÁSÁRA. A ciliaris artériák systoles vérnyomásának magassága alapján rendszerezi a keringési eredetű szemfenéki megbetegedéseket. A kórképek sclerotikus vagy spasztikus jellegét az episcleralis artériák morfológiai képe alátámasztja. Agyi megbetegedésekben hasonló módon történik a vérátáramlás megítélése. Therápiás lehetőségeink a ciliaris artériák nyomásának kedvező, irányú változtatásával — vasotonometer ellenőrzése mellett. Senilis maculadegeneratio az alacsony nyomású sclerotikus; a hypertoniás papillaoedema, maculatáji csillag a magas nyomású spastikus csoportba; thrombosisok a kevert csoportba sorolhatók. Glaukoma simplex valamennyiben előfordul, más-más tonográfiai prognosztikus, therápiás jelleggel. Szabó Gy.: ADAPTATIÓS VIZSGÁLATOK EXTREM KISFOKÉT VIZSGÁLÓMEZŐVEL. Vizsgálatainkat a Goldmann—YVeekers-féle adaptometerrel végeztük olymódon, hogy az eredeti vizsgálómező méretét néhány század milliméter átmérőjű területté csökkentettük. Az így nyert adaptatiós vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a centrális és perifériás fényérző elemek között a küszöbérzékenység számszerű értékben csak néhányszoros (4—S szoros) eltérést mutat az eddig ismert néhány ezerszeres eltéréssel szemben. Mivel az általunk alkalmazott vizsgálómező nagysága kb. egy fényérző elem felületi nagyságának felel meg, így valószínűnek látszik, hogy egyedi csap és egyedi pálca fényérzékenységi küszöbe között lényeges eltérés nincs. Hozzászólás Aczél Gy.: Az ún. periféria vizsgálatánál nem történhet-e meg, hogy nem kizárólag a csap-mentes, tehát pálcika réteg, hanem az ún. „kevert” zóna vizsgálatáról van szó ? Zárszó Ha a pálca érzékenyebb lenne, akkor már jóval kevesebb fényre ugyanazt a gangliont, ugyanazt a vezetéket a cortex felé kellene ingerelni, ilymódon ezeknek a vizsgálatoknak a háttere igen messzire vezet. A szerkezeti kapcsolódás eredményeként összességében a pálcika réteg szerkezetileg lehet érzékenyebb, mint a „kevert” zóna, de egyedileg nem. Novak K. és Galli L.: SNELLEN PRINCÍPIUM ALAPJÁN KÉSZÍTETT KÉPES OLVASÓTÁBLA. A szerzők a Snellen-elv szerint készítettek képes olvasótáblát iskoláskoron aluli gyermekek látóélességének vizsgálatára. A táblán 16 fekete-fehér optotyp variálódik .'I függőleges sorban, decimális progresszióban a 0,75 és 0,25 közbeiktatásával. A szélső képoszlop képei egységesen 7 X14, a középső képoszlop képei 9x11 négyzetre bontható alapterületen fekszenek. A képek a látószögnek megfelelően egyforma vastagságú fekete vonallal vannak megrajzolva. A képek kis gyermekek számára felismerhetők. A gyermek képlottó formájában is jelezheti, hogy melyik távoli képet kérdezzük. A tábla képeinek felismerhetősége az azonos értékű Landolt gyűrűénél általában könnynyebb, a számokénál és Ammon-jelekénél kissé nehezebb. Hozzászólás. Kettesy A.: Az a kérdésem, hogy gyermekek esetében milyen normális látóélességi adatokat kaptak az előadók a különböző Ammon-, Landolt- stb. jelekkel végzett összehasonlító vizsgálatok alapján ? 154
