Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-06-01 / 2. szám
Intraorbitalis carcinoma metastasis esete BÖLCS S Á NDOB, SZEKEBES M А В T A Az orbita rosszindulatú daganatai keletkezhetnek magában a szemüregben, odaterjedhetnek a környezetből, vagy haematogen szórás útján mint távoli áttétek jelentkeznek. Távoli áttétek lényegesen gyakrabban fordulnak elő, mint gondolnánk. Appelmans és munkatársai szerint az intraocularis tumorok mintegy 25%-a metastatikus eredetű, az orbitalis tumoroknak pedig 8—11%-a. Sok a későn felismert és nem célirányosan kezelt eset. A betegség természetéből kifolyólag a prognosis igen rossz. Casanovas szerint az első áttétes orbita-tumort 1907-ben Axenfeld publikálta. Heese az orbitalis metastasisokat más szerzőkkel együtt ritkának tartja. Ennek oka valószínűleg az, hogy a tumor-embolus nehezen halad át a derékszögű arteria ophthalmica leágazásban. A közlemények számából és adataiból kiderül, hogy az orbitalis metastasisok között vezető helyen a sympathieoblastoma és carcinoma áttétek állnak, csak kivételesen ismertetnek sarcoma áttétet. A mellékveséből vagy határkötegből kiinduló neuroblastoma kizárólag Ijisgyermekeknél fordul elő. Áttétet előszeretettel a koponyába, csövescsontokba és orbitába ad. Gyakran legelső tünete az exophthalmus szernhéfi petechiákkal. Ezt a svndromát 1907-ben Hutchinson írta le. Gerincből kiinduló sarcoma orbitalis metastasisát közölte 1949-ben Hartmann. Csaknem minden szerv elsődleges rákjából ismert már orbitalis áttét. Gyakoribbak az emlő. méh, vese, pajzsmirigy, dülmirigv, hasnyálmirigy, tüdő áttétei. Az utóbbi évekbeli Niessen májrákból, Vitte és Mermillod sigmacarcinomából, Henri és Godwin peritonealis mesotheliomából, Appelmans és munkatársai seirrhosus mammacarcinomából, Vediere—Vialeix, Dvcellier veserákból, Kuli in és Saurhak malignus bronchusadenomából, Bonnet és Bonnet mammacarcinomából és prostatacarcinomából, Saxena és Darbori epehólyag adenocarcinomából, Amott és Greaves mammacarcinomából, Chatterjee és Deb gyomorcarcinomából, Bonamour és Rougier májrákból, Bard és Schulze prostatacarcinomából származó orbitalis áttétek egv-egy esetét ismertették. A klinikai tünetek közül először enyhe exophthalmus, dislocatio és diplopia jelentkezik.,.Ezek hívják fel a figyelmet a későbbiekben rendszerint jól tapintható orbitalis tumorra. Casanovas szerint kivételesen a tumor stromájának szétesése és hegesedése következtében enophthalmus is létrejöhet. Bíró 1942- ben leírt mammacarcinoma utáni orbitalis metastasis esete is enophthalmussal járt. A progressio folyamán a látóélesség megromlik, a szemfenéken vénás pangás, retinaoedema jelentkezhet. A szemhéji vérzések különösen sympathicoblastoma áttétre jellemzőek. A szétesett daganatos szövet heves gyulladáshoz vezethet. A differentialdiagnosis nehéz, mivel az esetek felfedezésekor a primaer tumor többnyire még nem ismert. Klinikai vizsgálatok alapján mucokelére, periostitisre, lymphomára, chloromára, allergiás eredetre gondoltak. A helyes diagnosist sok esetben csak a sectio derítette fel. Orbitalis carcinoma metustasisban szenvedő betegünk esetét a kórkép ritkasága miatt ismertetjük: B. J.-né 52 éves nőbeteg kórelőzményében előadta, hogy bal szemét fél éve nem tudja jól kinyitni, bal felső szemhéja lecsüng. Kettőslátást nem észlelt, látása nem romlott. Szeme fájdalmas, vörös soha nem volt. A Budapesti О most udo mányi Egyetem I. számú Szemészeti Klinika (igazgató : Radnót Magda dr. egyetemi tanár) közleménye 149
