Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)

1967-06-01 / 2. szám

csénvi szürke, oedemas terület. A széli részek felől ritka, mély ereződós. Nyolc mm-es perforáló keratoplastikát végeztünk, továbbá felül, a csarnok felől cyclodialysist. A ko­rong kitrepanálása után láthatóvá vált, hogy a csarnokot kitöltő üvegtest a szaru hátsó felszínéhez, helyesebben a szaru hátsó felszínével összefüggő membránhoz tapadt. A hártyát spatulával leválasztottuk és a csarnokot levegővel feltöltüttük. Közleményünk megírásakor a műtét két hónapos. A korong hámja alatt kisebb bullák, a hátsó felszínen Descemet-redők láthatók. A korong vastagsága kb. duplája a normálisnak. A szövettan typusos hkpa képét mutatja. 3. Sz. M. 72 éves férfibeteg. Gyermekkora óta rövidlátó, legutolsó szemüvege —24,0 D-ás. Bal szemén 1960-ban szürkehályog műtét. 1965-ben kerül klinikánkra kerato­­plastica elvégzése céljából. A bal cornea szürke, a hám alatt bullák. A széli részeken mély ereződés (1. ábra). Lamellaris keratoplastikát végzünk. Pár hónappal a műtét után a korong semitransparens, felszínén hám-bullák (2. ábra). Cortizon készítmények­kel, dionin porral kezeljük, a korong állapota és a látóélesség szempontjából egyaránt eredménytelenül. Az első műtét után öt hónappal 9 mm-es perforáló keratoplastikát végzünk. Műtét közben a csarnokba domborodó és a cornea hátsó felszínével érintke­zésben levő membrana hyaloidea megszakad és nagy mennyiségű, híg corpus ürül. A beültetett korong átlátszóan gyógyul (3. ábra). Az elért látóélesség csak kézmozgás­­látás, melynek oka a teljesen decolorált papilla. 4. Gy. A. 45 éves férfibeteg. Háborús sérülés miatt a jobb szemét eltávolították, bal oldalon pedig perforáló sérülés után kialakult cataracta traumatica miatt hályogmű­tétet végeztek (1949). Tíz évig jól látott, akkor látása fokozatosan romlani kezdett. Egy ideig glaucoma-ként kezelték, majd egy alkalommal a szaruhártya állapota miatt totalis conjunctiva fedést alkalmaztak. Két hét múlva solutio történt, akkor kb. egy hétig jobban látott, majd újabb romlás kezdődött. 1960-ban került először klinikánkra. A szaruhártya tvpusos hkpa kópét mutatta, a széli részeken mély ereződés is látható volt. Többször végeztünk liám-abrasiót, egy alkalommal lamellaris, két alkalommal perforáló keratoplastikát. Az abrasio és conservatív kezelés (cortizon, hypertoniás dextrose, száraz glycerin), továbbá a lamellaris keratoplastica kisebb, átmeneti javu­lásokat eredményezett. Az utolsó perforáló keratoplastica és levegőbefúvás után a látó­élesség 0,04 volt. A korongban finom, diffus szürkeség. A hám oedemája és a bullák időnként újra felléptek. A szövettani metszet a hkpa képét mutatta. 5. G. F. 74 éves nőbeteg, 1955-ben mindkét szemén szürkehályog műtét. 1961-ben kerül klinikánkra. Látóélesség: j. o.: szem előtt ujj olvasás; b. o.: 0,03 cc. Mindkét szaruhártya szürke, vastag, bullosus felszínű. A jobb szem gyengébb látása miatt műté­teket csak a jobb szemen végeztünk. 1961-ben lamellaris keratoplastica (5 mm). Műtét után egy hónappal látóélessége 0,04. 1962-ben ismét lamellaris keratoplastica (6 mm). 1963-ban perforáló keratoplastica (7 mm). A csarnokban consistens corpust találtunk. A szaru keratopatliiás elváltozása minden műtét után újra kialakult, ezért több kerato­plastica nem történt. 1963 végén cyclodialysissel és a csarnok levegőfeltöltésével össze­kapcsolt keratectomiát végeztünk. Műtét után egy hétig a szaru annyira tiszta volt, hogy réslámpával megítélhettük, hogy a csarnokban csarnokvíz helyezkedik el, később azonban újra Descemet redők, hámegyenetlenség, bullák léptek fel. Szövettani vizsgá­lat nem történt. 6. G. A. 63 éves férfibeteg. 1954-ben perforáló sérülés miatt cornea varrat és lencse­eltávolítás. 1955-ben a szaruheg miatt optikai iridectomia. A látóólesség fokozatos rom­lása miatt 1957-ben klinikánkra kerül, de közbejött osteomyelitise miatt műtét nem történik. 1966. februárban 7 mm-es perforáló keratoplastikát végzünk. Műtét közben kp. mennyiségű corpus ürül. Hazamenetelekor a látóélesség 0,04. A szövettan hkpa ké­pét mutatja. Másfél hónappal a műtét után ismét jelentkezik klinikánkon azzal a pa­nasszal, hogy az utóbbi két-három napban romlott a látása. A korongban keratopatliiás elváltozások, a széli részek felől mély ereződés. A 0,02 látóélességre való tekintettel újabb műtétet nem végeztünk. 7. V. P. 12 éves fiú. Négy hónapos korában mindkét szeme gyulladásos volt, azóta nem lát. 1955-ben bal szemén leukoma corneae miatt perforáló keratoplastikát végzünk. Hazamenetelekor a korong átlátszó, mögötte az elszürkült lencse. 1957-ben a korong elszürkült, emiatt újabb perforáló keratoplastikát és lencse eltávolítást végzünk. A korong ismételt elszürkülése miatt 1965-ig még egy alkalommal perforáló és két alkalommal lamellaris keratoplastikát végzünk. A perforáló műtétek alkalmával kis­­fokú üvegtest-veszteség mindig volt. Az utolsó perforáló keratoplastica 1965-ben tör­tént. Ekkor híg corpus ürül, a bulbus collabál, levegővel töltjük fel. A szövettani kép typusos hkpa-t mutat. A korong átlátszóan gyógyul be. 8. K. J. 42 éves férfibeteg. Mészsérülés miatt 1963-ban perforáló keratoplastica és lencse-extractio. 1964-ben a beültetett korong keratopathiás elváltozásokat mutat (fel­rakodás, bullák, duzzanat, mély ereződés). Újabb 7 mm-es perforáló keratoplastikát végzünk. Műtét közben a membrana hyaloidea megszakad, de corpus-veszteség nincs. A 111

Next

/
Thumbnails
Contents