Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)

1967-06-01 / 2. szám

A Htidapesli Orvostudományi Egyetem 1J. sz. Szemklinikájának közleménye. Igazgató: Xónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa

Adatok a Trichinella spiralis fertőzés szemelváltozásaihoz

N A fi Y Г E R К N C és BÁLI BRIGITTA

Bár hazánkban a trichinellosis más országokhoz viszonyítva ritka, a legutóbbi járvány tapasztalatai alapján számítanunk kell előfordulására. A nálunk eddig előfordult fertőzéseket Nemeséri (1) 1959-ben megjelent közleménye ismerteti. Mivel a szemtünetek a fertőzésre eléggé jellemzőek, előfordulhat, hogy a beteg először szemorvoshoz fordul. Az ember fertőzése csaknem kizárlóag a nem ellenőrzött sertéshús fogyasztása által keletkezik. A betokolódott lárva a sertéshús elkészítése folyamán nem mindig pusztul el. Ez főleg akkor fordul elő, amikor a húsból kolbászt készítenek, és a hús nyers állapotban élő lárvákat tartalmaz.

A betegség kezdetén a fertőzés utáni harmadik napon a szemhéjak vizenyősek lesznek és a kötőhártyán chemosis jelentkezik. Ez a chemosis különböző mértékű lehet, és a kötőhártya színe sárgás árnyalatú. Walsh (2) szerint a kötőhártya-vizenvő főleg a külső és belső egyenes izom táján kifejezett. Ugyanezen a helyen a kötőhártya alatt kisebb-nagyobb vérzések támadnak. Az általunk észlelt esetekben ezek a tünetek már nagyrészt elmúltak, de 47 beteg közül ötnek még volt suffusiója (1. ábra). A szemhéjak vizenyője többé-kevésbé ráterjed a homlok bőrére is, ilyen esetekben a kötőhártya vizenyője olyan fokú

1. ábra

2. ábra

lehet, hogy zsákszerűén kilóg a szemrésből. Súlyosabb esetekben a vizenvő ráterjed a szemgödör szöveteire is, és mivel mindezek az elváltozások lázzal is járnak orbita phlegmone gyanúját kelthetik. A legjellemzőbb szemtünet az izmokban levő fájdalom, amely a szem mozgásakor kifejezett. Ez minden ese98