Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)

1967-03-01 / 1. szám

Gy. Podhorányi: Über die Kelchzellen der Bindehaut.

Die Kelchzellen sind physiologische Gebilde des Bindehautepithels. Im embryonalen Leben sind sie vereinzelt zu finden. Im Kindesalter, in der Pubertät und im Erwachsenenalter sind weder vom Standpunkt ihres Charakters, noch ihrer Zahl Unterschiede zu beobachten. Ihre Zahl und Form steht mit den die Bindehaut treffenden mechanischen Wirkungen im Zusammenhang. Die Kelchzellen bilden sich hauptsächlich aus den Zylinderzellen durch allmähliche Verschleimung. Sie sind von der marginalen Zone bis zum Hornhautrand überall auffindbar. In grösster Zahl kommen sie in der Fornix vor. In der bulbären Bindehaut sind sie in den vom Hornhautrand in 5—6 mm Abstand in Kingform angeordneten Krypten angehäuft.

Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinika közleménye (Igazgató : Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa)

Összehasonlító adatok a kancsalság conservativ és műtéti kezelésének eredményeiről

R. STERNBERG ALICE* és VÉLI MARGIT

Összeállítottuk klinikánk két évi (1962—63) kancsal beteganyagából (634 eset) a különböző kezelési módok után kótszemes látással gyógyultak arányát. Megpróbáltuk kiértékelni a különböző kezelések és az előzetes sensoros állapot befolyását a gyógyulási eredményre, továbbá ellenőrizni a kancsalság motoros jellege szerint megválasztott, egymástól különböző műtéti javallatok helyességét.

Beszámolónk első része az esotropokra vonatkozik. A gyógvultakat három csoportra osztottuk:

I. csak műtéti kezelésre (ezek szakorvosok által műtétre beutaltak),

II. csak conservativ kezelésre,

III. conservativ előkészítés, ill. orthoptikai kezelés után műtött gyógyult betegek.

Az I. csoportban 210, a II.-ben 231, a III.-ban 193 beteg szerepel.

Előkezelésen a következőket értjük: teljes optikai correctio viselése legalább félévig; az amblyopia megszüntetése lehetőleg a két szem egyenlő látásélességéig, s ha lehetséges, az alternálás elérése. Váltó kancsalságban a fixáló szem üvegjét a gyógyulásig, vagy a functionalis gyógyulás reményének feladásáig takarjuk. Activ pleoptikaiorthoptikai kezelést idő- és személyzethiány miatt csak eleve kilátásos esetben végeztünk. Postoperativ orthoptikai kezelést viszont minden kedvezőnek látszó esetben megpróbáltunk.

Gyógyulási eredmény. A betegek egy része binocularis látással, ortho-, vagy heterophoriával, fusioszélességgel és esetleg mélységlátással gyógyult. Más részük facultativ (ill. partialis) binocularis látásra tett szert, amely egyes vizsgáló eljárásokkal kimutatható, másokkal hiányzik. Ide soroltuk az anomaliaszög körül kis fusioszélességgel gyógvultakat is — 5° alatti esotropok (retinal slip).

Gyógyulási arány. Az I. csoportból műtét után 25% gyógyult kétszemes látással. Az előkezelés után műtött III. csoportból 45% gyógyult így s a kettő között áll 33%-os eredménnyel a II. csoport.

Az I. csoport viszonylag jó gyógyulási aránya (vö. I. tábl.) méginkább meglepő, ha a csak kozmetikai eredményű betegek számából (157) levonjuk a functionalis gyógyulásból már eleve kizárt excentrikusán fixáló amblvopokat (99). Viszont a II. és III. csoportban épp a volt amblyopok vannak nagv* A giesseni Nemzetközi Strabismus Symposiumon 1966. aug. 10-én tartott előadása nyomán.

9