Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)

1966-06-01 / 2. szám

ugyanilyen állatkát sikerült megfigyelnünk, amint egy körülírt területen szabálytalanul össze-vissza mozgott, topogott, létrehozva számos apró pontból álló nagyobb festődő területet, melyet szabad szemmel is jól láthattunk (1. ábra). Ezekben az esetekben a kötőhártya ereken is észleltünk elváltozásokat. Az erek egyes szakaszain kifejezett kaliberingadozás, a kapillárisok mentén pontszerű vérzések voltak felülvilágításos mikroszkóppal láthatók.

Az állatkát több ízben láttuk, de csak a megfigyelés kezdetén. Tartósan feltárva a nyúl szemrését az állatka rejtekhelyéről sohasem jött elő. Egy esetben menekülés közben a szaruhártyáról a kötőhártyára jutott állatkát sikerült lefényképeznünk (2. ábra). Az élősdi már a fénykép alapján is Dermatocoptes Cuniculi Zürm (nvúlatka) fiatal példányának bizonyult. A nyúl fülkagylójában száraz helyen nagy számban tanyázik.

Ezek után különböző helyekről beszerzett nyulakat (40 db) vizsgáltunk át naponta 2—<3-szor, hogy az atka előfordulási gyakoriságáról tájékozódjunk. Több mint kétharmadukban találtunk a fülben atkát (főleg szabad szemmel is jól látható idősebb példányokat), számos esetben a külső hallójárat hámjának száraz felületű betegségével. A többi nvúlon nem találtunk atka által okozott károsításra utaló hámhiányokat.

összefoglalás

Kísérleti célra még nem használt nyulak corneáján kimutatható hámhiányok közül a pontszerűeket a Dermatocoptes Cuniculi is gyakran okozhatja. Az atka bár száraz helyen él, a nyúl nedves kötőhártyazsákjában is életképes. Lábaival a hámba kapaszkodva hozza létre a hámhiányokat és a kötőhártya érelváltozásait, melyek a nyúlszemen végzett kísérletek eredményeit félrevezetőén befolyásolhatják.

Irodalom

1. Gasteiger, H. : Kiin. МЫ. f. Augenheilk. 1932, 88, 238. — 2. Knauer és Jaensch : Jb. f. Khk. 1931, 130, 265. — 3. Kukán, F. : Kiin. МЫ. f. Augenheilk. 1931, 87, 542. — 4. Kukán, F. : Orv. Hetilap 1933. 77/10, 205.

Г. Сеги — Ё. Полгар — Ф. Кукан: Дефекты эпителия роговицы кроликов, предназначенных для экспериментов.

Точечные дефекты эпителия кроликов, еще не использованных для экспериментов, могут быть причинены Dermatocoptes Cuniculi. Клеш, живущий обычно в сухом месте, живоспособен и в коньюнктивальном мешке кролика. Зацепляясь ногами за роговицу, они могут привести к образованию дефектов эпителия и даже к васкуляризации роговицы. Такое состояние роговицы может послужить основой ошибок при оценке экспериментальных данных.

G. S z e g h у, J. Р о 1 g á г, F. К u k á п : Misleading epithelial deficiencies on the cornea of laboratory rabbits.

Dotlike epithelial deficiencies on the cornea of rabbits not yet used for experimental purposes may be frequently produced by Dermatocoptes Cuniculi. Although the acarus prefers dry places it can live in the humid conjunctival sac of the rabbit. Clinging with the legs to the epithelium deficiencies and conjunctival vascular alterations are produced which may mislead the results of experiments performed on the eye of the rabbit.

G. Széghy, J. Polgár und F. Kukán: Irreführende Erosionen an der Kornea von Versuchskaninchen.

Unter den an der Kornea von intakten, für Versuchszwecke noch nicht verwendeten Kaninchen nachweisbaren Erosionen werden die punktförmigen häufig durch Dermaptocoptes cuniculi verursacht. Obzwar die Milbe in trockener Umgebung lebt, ist sie auch in dem feuchten Konjunktivalsack des Kaninchens lebensfähig, und verursacht Erosionen sowie Gefässveränderungen an der Bindehaut. Diese können die Ergebnisse der an Kaninchenaugen durchgeführten Versuche in irreführender Weise beeinflussen.

71