Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-03-01 / 1. szám
A Meibom -mirigy- rák általában a 40 évesnél idősebbek betegsége. A nemek szerinti megoszlásban nem mutatkozik significans különbség. A felső szemhéjon kb. kétszer olyan gyakori, mint az alsón. Klinikailag jellemző, hogy kezdetben chalazeonhoz hasonlít. Ezért gyakran csak excochleatio utáni recidiva hívja fel rá a figyelmet. Legfeljebb diónyi nagyságú, kemény, kerek tumor, mely a szemhéjszél irányába nő. A bőrön, vagy a tarsalis kötőhártyán ritkán tör át. Okozhat chronicus conjunctivitist, ptosist, ectropiumot, entropiumot s a szemhéjak mozgáskorlátozottságát. A beteg szubjektív panaszait ezek az utóbbi elváltozások okozzák. A recidivára, metastasis-képzésre való hajlam s így a prognosis is, a szövettani felépítéstől függ. Saját esetünk : Cs. T., 83 éves férfibeteg, 1964. júniusában került osztályunkra. Elmondja, hogy ez óv áprilisában bal alsó szemhéjáról jégárpát távolítottak el. Műtét után a szemhéjon levő csomó kiújult s azóta rohamosan növekszik. Felvételkor a bal alsó szemhéjon a belső zugtól a szemhéj középvonaláig terjedő, kb. mogyorónyi kerek tumor látható, mely beszűri és megvastagítja az intermarginalis felszínt is (1. ábra). A daganat tapintással jól körülhatárolható, feltűnően kemény tapintatú. A bőr a tumor felett kissé feszes, de elmozdítható. Az alsó szemhéj kifordult, az alsó tarsalis kötőhártya vérbő, megvastagodott. A beszűrődött megvastagodott szemhéjszélen a tumor közepén kb. lencsényi, kifekélyesedett terület. Az alsó könnypont tumorszövetbe ágyazott, könnyutak az alsó könnyponton keresztül átfecskendezhetők. A regionalis nyirokcsomók szabadok, nem tapinthatók. Klinikai dg. : Carcinoma pp.inf. 1. sin. 1964. július 2-án műtét : Exstirpatio tumoris c. plastica pp. inf. 1. sin. Műtét után zavartlan sebgyógyulás. A beteg azóta rendszeres ellenőrzésünk alatt áll, recidivát eddig nem észleltünk. Szövettan : A bőr többrétegű laphámja megtartott. A tumor fő tömege a tarsusban ül, azt idomtalanul megvastagítja. A pillaváz eredeti szöveti szerkezete nem ismerhető fel. Különböző nagyságú,polymorph, differenciálatlan daganatsejtek láthatók, melyek szabálytalan fészkekben, kötegekben helyezkednek el. Általában, különösen a sejtfészkek közepén, a sejtplazma világos, habos szerkezetű s a sejtek közt is kisebbnagyobb vacuolák láthatók. (Intra- és extracellularis lipoid felhalmozódás.) Helyenként többmagvú sejtek is vannak, sok a mitosis (2. és 3. ábra). A tumorsejtkötegek közti kötőszövetben s főleg a széli részeken, kereksejtes, lymphocytás beszűrődést látunk. Egyes tumorsejtek, illetve sejtkötegek, áttörve a pillaváz szöveti határát, benyomulnak a bőr alatti kötőszövetbe, a m. orbicularis rostjai közé. A tarsalis kötőhártya hámja megtartott, a sejtek közt vacuolák s helyenként kis kerek sejtek láthatók. Az intermarginalis felszín közelében a kötőhártya hámja megvastagodott. A szemhéjszélnek megfelelően, a tumor felett a hám több helyen elvékonydott, másutt hiányzik s itt a sejtek széteséséből származó homogen massza van a felszínen. Hasonló regresszív elváltozás a daganat belsejében is látható. Szövettani dg. : Cc. solidum. A rosszindullatú Afetónm-mirigv-tumoroknak két szövettani típusa van : az adenocarcinoma és a cc. solidum. Az adenocarcinoma jobbindulatú forma, a jóindulatú adenomától néha alig különíthető el. Ez a daganat lassabban nő, ritkábban recidivál és metastatizál. A burjánzó epithel itt primitív mirigy-1. ábra. A bal alsó szemhéjon a belső zugtól a szemhéj középvonaláig terjedő, kb. mogyorónyi, kerek tumor beszűri és megvastagítja az intermarginalis felszínt is 55
