Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-12-01 / 4. szám
biztos utat jelölt meg. Schopenhauer emlékének Danzig városa hódolt 7933-ban egy igen szép bélyegsorra], amely a tudós 3 különböző életkorú arcképét ábrázolja. Goethe befolyása alá került még Friedrich v. Schiller (1759—1805) is, aki tudvalevőleg katonaorvos volt és nemcsak a weimari értelemben, hanem a színérzés tanulmányozása terén is nagy segítségére volt Goethének. Schiller képmásával többször adott ki bélyeget Németország (1926, 1934). Sokat köszönhet a szemészet Johannes Evangelista Purkinje-nek (1787—1869) akinek a képe csehszlovák bélyegsoron jelent meg 7937-ben. Breslauban majd Prágában volt a fiziológia tanára, 6 alapította a világ első fiziológiai laboratóriumát. Az újkor legzseniálisabb kutatói közé tartozik, akinek a munkássága a fiziológia minden területére és a mikroszkopikus anatómiára kiterjedt. Különösen azonban a fiziológiai optika és a látószerv fiziológiája terén vanak korszaknyitó felfedezései. A szemészet neki köszönheti többek között a színadaptatio, az excentrikus szín- és formaérzés, a látótér vizsgálat sok törvényszerűségének ismeretét, a látószerv külső fiziológiás vizsgálatát, a lencsereflexképeit, a normális szem visszfényét. Ezzel az utóbbi megfigyelésével a szemtükör felfedezéséhez sokkal közelebb jutott, mint bárki más egészen Helmholtzig. A legújabb kor természetbúvárai közül alig van olyan, akiben a zseniális találékonyság, a filozófiai belátás és a matematikai gondokodásmód oly szerencsésen egyesült volna, mint Hermann von Helmholtzhwn (1821—1894). Sokoldalú munkássága közben a szem élettanának a kutatásában úttörő eredményeket ért el. 1850-Ъеп feltalálta a szemtükröt, amelynek köszönhető tulajdonképpen a szemészet reformja. Ami a távcső az astronomiában, azt jelentette az Ophthalmoskop az ophthalmologiában De míg a távcső felfedezését csak a véletlennek köszönheti, addig az Ophthalmoskop a theoriának érett gyümölcse volt. Helmholtz kimutatta, hogyan történik az alkalmazkodás, tisztázta a színérzetekről és a szubjektív fényérzetekről való nézeteket és térbeli látásról való felfogást egészen átalakította. A fiziológiai optikára vonatkozó vizsgálatait terjedelmes munkában foglalta össze. A Német Tudományos Akadémia fennállásának a 250. évfordulójára 79.50-ben kiadott bélyegsorban az Akadémia 10 nagyjának a képe között láthatjuk Helmholtzét is. Ugyanebben a sorban van Max Planck (1858—1947) képe is, aki a filateliai galériánkba azért sorolható, mivel fényelmélettel is foglalkozott. A berlini theoertikus fizikai intézet igazgatója volt. Megalkotta a quantumtheoriát, amely a sugárzó energiát továbboszthatatlan legkisebb tömegecskékre az energiaquantumokra osztja. Ez a fényquantumhypotezis éles ellentétben áll az említett Huygens-féle undulatiós theoriával és közeledik a fény Neivton-íéle emissiós elméletéhez. E két elméletet jóval Planck előtt gondolta egyesíteni Michail Vaszilievics Lomonoszov (1711—1765), aki a látás élettanának egyik első tudományos művelője volt. A Szovjetunió 7925-ben a Leningrádi Tudományos Akadémia 200 éves fennállásának évfordulójára kiadott bélyegsorán láthatjuk a tudós és az akadémia képét, amelynek elnöke volt. A kémia professora volt, de kitűnt mint költő és író is. Lomonoszov felállított egy fényelméletet, amely sajátságos formában vette számításba az anyag hullámzó és korpuszkuláris tulajdonságainak egységét. A Youny-íé\o színlátási elméletet félévszázaddal megelőzve megalkotta a színlátás még ma is helytálló háromkomponensű elméletét. Svédország is kiadott Tudományos Akadémiájának 200 éves évfordulójára bélyegsort, ebben is emléket állítva Jöns Jakob Berzelius számára (1779—1848), aki az upsalai egyetemen a gyógyszertan, majd a kémia orvosprofessora volt. Az atom és vegyületek szerkezeti felépítésének kutatása valamint kémiai képletek bevezetése terén voltak érdemei, de bennünket szemészeket azért érdekel, mivel a szem csarnokvizének a kémiai analysisét ő végezte először. A híres fizikusok közül kiemeljük Wilhelm Konrad Röntgen (1845—1923) Danzig városa által a rákellenes küzdelem támogatására 1939-ben kiadott bélyegképét. Röntgen, hasonlóan Helmholtzhoz, arra volt hivatva, hogy az emberiség jótevője legyen tisztán theoretikus kutató létére. Nem sokkal azután, hogy felfedezése ismertté vált, a szemészet szolgálatába is állították, hogy idegentestek jelenlétét a szemben vagy más elváltozásokat kimutassanak, avagy a sugarakkal gyógyító hatást érjenek el. Amíg Röntgen a makroszkópos diagnosztikát vitte előre, addig Santiago Ramon у Cajal (1852—1934) a szervezet mikrokozmoszát tanulmányozta. Szövettani kutatásai és módszerei az ideghártya és a magasabb látópályák felépítésének a tökéletesebb megismeréséhez vezettek. Tisztázta a fényfelfogó elemek és az idegi összeköttetéseket, amelyek révén a fény által okozott ingerület a centrumokhoz jut és kutatásainak az eredményét ,,A gerinces állatok retinája” című munkájában fektette le. Spanyolország két alkalommal is (1984, 1952) hódolt nagy fiának bélyeggel, amelyek egyikén Cajalt mikroszkóppal ábrázolják. Filateliai portrégaleriánkat a japán Hideyo Noguchi-veX (1876—1928) fejezzük be, aki a bacteriologia terén végzett jelentős kutató munkát, nevezetesen a trachoma, e milliókat megbetegítő szembaj okát kereste. Sárgalázban halt meg, amellyel szintén 247
