Szemészet, 1965 (102. évfolyam, 1-4. szám)
1965-03-01 / 1. szám
a punctum elődomborodása, mucoid, mueopurulens váladék, esetleg praeauricularis. nyirokcsomó duzzanat jellemzi a kórképet. A diagnosis biztosítása direkt kenet, táptalajra való leoltás, serologiai reakció, allergiás cutanpróba és intradermalis állatoltás segítségével történik. A serologiai reakciók kevéssé érzékenyek, az allergiás bőrpróba főleg histoplasmosis esetében válik be [1]. Intradermalis állatoltással disseminált megbetegedést létrehozni nehéz, rendszerint localis abscessus keletkezik, amelynek áttörése kb. a 10. napon következik be [25]. A megbetegedés kórokozóját, amely az aktinomyces bovistól antigen sajátságaiban különbözik [3] Aktinomyces /sraelinek nevezik. Az AMI anaerob, illetve microaerophil Gram positiv kórokozó. Tenyésztési hőmérsékletének optimuma +37° Celsius. Az emberi és állati törzsek között keresztagglutinatio nincs. Direkt kenetben jellemző a pleomorphismus; az egymás mellett levő streptococcusok, diphteroidok, corynebacteriumok és AMI elemek gyakran csak a klinikai kép alapján különíthetők el egymástól. P. P. Pilis és mtsai egy esetükben részletes bakteriológiai analízist végeztek a therapiás beavatkozás előtt. A direkt kenetben számos diphteroid volt jelen, gombafonalak nem voltak láthatók. A későbbi időpontban készített direkt kenetben streptococcusnak látszó baktériumok domináltak, thioglykolátos táptalajon típusos AMI tenyészett ki, a direkt kenetben streptococcusnak látszó képletek pedig a gomba oidio — vagy arthrosporáinak bizonyultak] 3}-. A eanaliculitis kezelése mechanikus, konzervatív, műtéti, vagy ezek kombinációja. A mechanikus kezelés a telepek exprimálásából, a könnycsatorna curettageaból áll [3]. Műtéti megoldásnál célszerű a kötőhártya felől ejteni a metszést [3, 5] A gyógyszeres kezelés antibiotikumokkal, sulfonamidokkal és mykostaticumokkal történik. Az antibiotikumok közül leghatásosabbak a tetracyclin, chloramphenicol; kisebb hatékonyságú, de jól alkalmazható, különösen AMI fertőzés eseteiben a penicillin, erithromycin, oleandomycin, viszont a streptomycin és neomycin effektusa nem kielégítő [2, 8, 10, 16, 17]. A sulfonamid készítmények közül jól bevált a sulfacetamid [4, 6, 8, 14, 15]. A mykostaticumok közül igen jó therápiás eredménnyel használható posttraumás, vagy műtét után bekövetkezett fertőződéseknél is az Amphotericin В, Nystatin és a Griseofulvin [2, 7, 10]. Az Amphotericin В spektruma a legszélesebb; subconjunctivalis és i.v. formában is adagolhatjuk. Utóbbi esetben az általános mellékhatások miatt óvatosan adagoljuk a gyógyszert [10]. Cortison származékokat alkalmazni nem szabad, mert a gombás szembetegségek igen gyakran hosszas cortison kezelés után lépnek fel, illetve a kórkép fennállása esetén olyan súlyosbodást (ulcus corneae, uveitis) idézhet elő, amely a szem sorsát megpecsételi [10, 14, 15, 73]. Betegeink canalieularis típusú gombás megbetegedése a különböző gyógyszerekre nem gyógyult. A concrementum exprimálása, illetve egy esetben műtéti eltávolítása után azonban chloramphenicol eseppentéssel tartós gyógyulást értünk el. A penicillin az AMI okozta gombás megbetegedésekben igen jó hatású. Gyakori szemészeti túlérzékenységet létrehozó tulajdonsága (dermatitis) miatt azonban nem szívesen alkalmazzuk. A chloramphenicol szem csepp használata során allergiás reakciót eddig igen ritkán tapasztaltunk. A kezeléstől azonban csak a gombatelepek előzetes exprimálása vagy műtéti eltávolítása után várhatunk eredményt. A gombatenyésztési vizsgálatok elvégzéséért hálás köszönetét mondunk dr, Flórián Ede adjunktus úrnak (Bőrklinika). 57
