Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-03-01 / 1. szám

sek, bulbar is kötőhártyán caput medusae-szerűen tágult, kanyargós erek láthatók (2. ábra). A beteg fájdalmai csak a legerősebb analgeticumokkal szüntethetők. A szemmozgások erősen korlátozottak. Jobb oldalon a papilla hyperaemiás határai oedemásan teljesen elmosottak, a prominentia napról napra fokozódik, s öt nap múlva a visus már csak szeou. Bal oldalon lényegesen enyhébb papillaelváltozás mellett a látóélesség 0,8. Mindkét orbitáról készült rétegfelvéteí negatív, a bal oldali arcüregben azonban a sinust teljesen kitöltő lágyrészintenzitású árnyék látható.

Orbitotomia inferiornak megfelelő metszésen keresztül két szövetdarabot távolítottunk el. Az egyik dörzsölékből megpróbáltunk baktériumot kitenyészteni, a szövet -3. ábra. Myositis ocularis chronica szövettani kepe

I. ábra. A 3. ábra részlete nagy nagyításban

darab azonban sterilnek bizonyult. A másik darabot szövettanilag vizsgáltuk meg, ami igazolta a most már helyes előzetes diagnózist, a myositis ocularist (3. és 4. ábra). A praeparátumban látható, hogy az izomrostok köteges elrendeződés helyett rendszertelen lefutásnak, helyenként hypertrophiásak, köztük igen sok gyulladásos beszürődés figyelhető meg. Ezek többnyire lymphocysta halmazból állnak, de találhatók plazmasejtek, makrophagok, továbbá karélyos magvú neutrophil és eosinophil leukoeyták is.

Előzetes diagnosisunk szövettani igazolása után a betegnek napi 30 mg Prednisolont adtunk peroralisan. Két nap múlva a fájdalom megszűnt, az exophthalmus csökkenni kezdett, a látás rohamosan javult (í>. ábra). Tíz nap múlva a Hertel-érték 16—16 mm, a ptosis és a fájdalom megszűnik, kötőhártyák halványak, a létás mindkét oldalon teljes. A cortison therapia elkezdése után 15 nappal a beteg panaszmentesen távozott azzal az utasítással, hogy otthon továbbra is szedjen napi 10 mg Prednisolont. Tíz napra való tablettával láttuk el a beteget, de ellenőrzésre csak két hét múlva

45