Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-12-01 / 4. szám
Turi К. : A csökkent könnyelválasztásnak önmagában nincsen különös jelentősége. Azonban ha ugyanezzel a tünettel egyidőben hűtésre — mint az előadó esetében is — a ,,slugde’’-jelenség fokozódik, akkor a szemész a kryoglobulinaemia lehetőségére hívhatja fel a belgyógyász figyelmét. Zárszó A dys- és paraproteinaemiától kezdve az egész pathomechanizmus magyarázata ma még nem egyöntetű. A magas gammaglobulinszint, a fokozott süllyedés és a könnyelválasztás csökkenése parallel látszik menni ; hogy ez valóban összefügg-e a folyamat pathomechanizmusával : a további vizsgálatok hivatottak kideríteni. Imre Gy. (Budapest) : A TEJSAV SZEREPE A RETINÁBÓL KIINDULÓ ÉRŰJDONKÉPZŐDÉSEK KELETKEZÉSÉBEN. Macskakölyköknek intravitrealisan adagolt 0,1 %-os tejsav az esetek .50%-ában üvegtest felé irányuló érújdonképződéseket okozott. Ä kontroll kísérletek alapján ez a tejsav speciális hatásának tulajdonítható. Hypoxiás szövetekben az anaerob glycolysis során termelődő és rossz vénás elvezetés esetén felhalmozódó tejsavat a fejlődő erek mesenchymalis sejtcsoportjai glykogénné szintetizálhatják. A glycogén anyagcsere valószínűleg nagyon fontos az erek fejlődésében. Ezért növekednek az erek a glykogénjük szintéziséhez szükséges tejsavban dús területek felé. Hozzászólások Miklós A. : Látott-e az előadó olyan tendenciát, hogy a membrana limitans interna felé törtek volna át a kapillárisok ? Weinstein P. : Az előadott vizsgálatok fényt derítenek arra, hogyan lehet az, hogy mind a retina, mind a szürkeagy és a tumorsejtek, tehát az embryonalis szaporodáshoz legközelebb álló sejtek anoxibiotikusak vagyis a szőlőcukrot nem égetik el, hanem tejsavvá alakítják át, tehát glykolysis jön létre. Ha ez így van, hogy az anoxibiotikus sejteknek, tehát, az embryonalis retinának szüksége van újonnan képződött erekre, vagyis szüksége van X-faktorra és ez az X-faktor a tejsav és a retina kitűnően tud tejsavat képezni, akkor talán érthetővé válik a kompenzáló mechanizmus, hogy miért jön ez létre. Az is ismeretes, hogy minden akadályozott vénás elfolyás esetében többek között tejsav szaporodik fel, ami inger az érújdonképződésre. Tudjuk, hogy a thrombosis venae centralis retinae esetében is tejsav képződik, miáltal érthetővé válik a csarnokzugi érújdonképződés és az ezt követő secunder glaukoma. Aczél Gy. : Volt-e mód annak megfigyelésére, hogy az alkalmazás helyének van-e valami szerepe abban, hogy hol lehet kimutatni az elváltozásokat ? A tejsav koncentrációjának volt-e szerepe abban, hogy milyen fokú volt a proliferatio ? Zárszó A hajszálerek viszonyát a membrana limitans internához nem ismerem. A thrombosis venae centrális retinae utáni csarnokzugi érburjánzás, ami a secunder glaukomát okozza, valóban azzal a magyarázható, hogy a tejsav töménysége növekszik mind az üvegtestben, mind a csarnokzugban, a csarnokvíz egyébként is elég magas tejsavkoncentrációja pedig könnyen tovább emelkedhet. A tej savinjekciót úgy adtuk be a hátsó pólus közelébe, hogy a retinát nem érintettük. A 0,1 %-os koncentrációt azért választottuk, mert ez nem haladja meg a szervezetben általában található tejsavtöménységet. A tejsavinjekció további felhígulása ellenére is lényegesen emelte az üvegtest tejsav koncentrációját. A tejsav erősebb töménysége azért járt kötőszövetes proliferatióval, mert az üvegtest károsodott ; a fibroblastok a keletkezett termékek elszállítására áramlottak be. A fibroblastok beáramlását követi az érújdonképződés, mert vénás elvezetés nincsen, hypoxiás lesz a sejtek anyagcseréje, szaporodik a tejsav mennyisége, ami az érújdonképződés ingere. Miklós Gy. és Orbán T. (Budapest) : SZEMÉSZETI ELVÁLTOZÁSOK CYTOMEGÁLIÁS ZÁRVÁNYTEST-BETEGSÉGBEN. Újszülöttkori generalizált cytomegáliás zárványtest-betegség kapcsán szemészeti vizsgálattal mikrophthalmust, maculatáji oedemát és vérzéses infiltrativ területet találtak. A hatnapos korban exitált koraszülöttben a boncolás, illetve kórszövettani vizsgálat során az agy, tüdő, vese, máj, pankreász és nyálmirigyek cytomegáliáját ész lelték és a szemben is kimutathattak cytomegáliás zárványtesteket. Esetük az első hazai szemészeti cytomegáliás észlelés. Oláh M. és Kakán Á. (Szeged) : KEDVEZŐTLEN KÓRJÓSLATÚ RETINALEVÁLÁSOK GYÓGYÍTÁSA AZ INHÁRTYA LAMELLARIS TETÖCSERÉP PLASZTIKÁJÁVAL. Az inhártya lamellaris tetőcserép-plasztikáját retinaleválások 34 oly esetében végezték, melyeknek szakadásai csak diathermiás elzárásra nem látszottak alkalmasnak. Az ismertetett műtét Lemoine imbricatiójának csekély módosítása. Az esetek 57, 1%-á-307
