Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-03-01 / 1. szám

mányos ülés), még évente 2-—3 külön tudományos ülést is tartanak. Az 1922-i közgyűlés legfontosabb tárgya az alapszabály módosítás volt. Egy új belügyminiszteri rendelet előírására az alapszabályokon bizonyos változtatásokat kellett végezni. Az új szöveget az igazgató-választmány által elfogadott formában Blaskovics elnök terjesztette elő. A leglényegesebb változtatás az egyesület címét érintette, amennyiben ez a ,,Magyar Szemorvostársaság” elnevezést kapta. Az egyesület új alapszabályát a 2. sz. részletesen közi. Ugyanerről nagyszámú különlenyomat is készült.

A Szemészet terjedelme 1916 óta közben állandóan csökkent. Előbb még 3, majd 2 íven jelent meg, míg 1922 után már csak a nagygyűlések előadásainak és bemutatásainak a referálására szorítkozott 1 íven. 1923-ban ismét nem adták ki, de a nagygyűlés referátumát az Orvosi Hetilap -— amely egyébként a gyűlések ismertetését évente rendszeresen közölte — különlenyomat formájában megküldte a Társaság tagjainak. Az 1924., 1925., 1926. és 1927-es évfolyamok csak egy kis referáló füzetből állnak. Ez utóbbi számokat azonban nem a Hetilap mellékleteként nyomták, hanem mint a Szemorvostársaság hivatalos kiadványai kerültek a tagok kezéhez.

A közgyűlések jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy 1924-ben a Magyar Szemorvostársaság belépett a Tudományos Társaságok Szövetségébe. Továbbá, hogy a 10 év óta vajúdó optikus ügy végre fedél alá jutott, amennyiben 1923- ban megjelent, az optikusipart képesítéshez kötő új ipartörvény, melynek végrehajtási utasítása 1925. július 1-én lépett életbe. Örvendetes tudomásulvétel végett közli a titkár, hogy a taglétszám 150-re emelkedett. Az 1926-i nagygyűlés kiemelkedő eseménye a negyedik Schulek Vilmos-előadás, melyet ifj. Imre József tartott „A szem védelme fényszűrő üvegekkel” címen.

A rákövetkező évben Pécsett tartották meg a Társaság szokásos nagygyűlését, melyen az elnök javaslatára az igazgatótanács elhatározta a magyar szemészeti bibliographia összeállítását. A titkárság körlevél útján felszólítást intézett a tagokhoz, melyben kéri, hogy ki-ki gyűjtse össze és küldje be dolgozatainak különlenyomatát. A mozgalom szépen indult, azonban csakhamar abbamaradt. A szerzőknek nagy hányada nem tett eleget a felhívásnak, s noha a bibliographiára igen nagy szükség volna, elkészítése mind a mai napig csak részben tudott megvalósulni. A közgyűlésen szóba került a Szemészet feltámasztásának a kérdése is, s a titkári jelentésből örömmel halljuk, hogy az elnökségnek a lap megindítására irányuló fáradozása máris a siker reményével kecsegtet.

1928-ban valóban egy mindenben a régiekre emlékeztető terjedelmes szám jelenik meg. A címlapon a szerkesztő mellett ott látjuk Ноту Gusztáv nevét, aki mint segédszerkesztő vállalta a lap adminisztrációs munkáit. A Szemészetet megjelenése óta a Hetilap előfizetői díjtalan mellékletként kapták. A gazdasági viszonyok háború okozta romlása következtében a melléklet nyomdai ára azonban olyan nagy fokban emelkedett, hogy terjedelmesebb számok kiadását a Hetilap csak úgy vállalhatta, ha azokat a Társaság külön megfizeti. Hogy a költségek valamennyire megtérüljenek, a Szemészetre külön előfizetést létesítenek, s az évi díjat 5 pengőben állapítják meg. A M. Sz. tagjai természetesen továbbra is tagilletményük fejében kapták. Sajnos, a nagy lelkesedéssel elindított ,,új folyam” nem jutott tovább az ]. számnál. Ez annál szomorúbb, mivel 1929-ben, a Szemorvostársaság 25 éves jubileuma alkalmából id. Imre emlékbeszédét, valamint Horaynuk a Társaság 25 éves múltjára vonatkozó értékes történeti visszapillantását az ,,Orvosképzés”-ben kellett megjelentetni. 1930-ban ismét csak a nagygyűlést ismertető vékony számot bocsátották ki. Megtudjuk belőle, hogy az összejövetelt Kreiker meghívására Debrecenben tartották.

13