Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-03-01 / 1. szám

sításokat, s bejelentette, hogy (57 kartárs jelentkezett felvételre. A Szemészei szerkesztősége még a bizottság előző évi ülésén bejelentette, hogy a lapot felajánlja a Magyar Szemorvos Egyesület hivatalos közlönyéül, s készséggel biztosít helyet a közgyűlések és tudományos ülések jegyzőkönyveinek. A szerkesztőség azt is vállalta, hogy a lapot az egyesület minden tagjának megküldi, függetlenül attól, hogy előfizetője-e a Hetilapnak, vagy sem. Ez a Szemészet önállósodásának egyik legelső lépése. Megtudjuk a jelentésből még azt is, hogy a Zeitschrift f ür Augenheilkunde szerkesztősége szintén késznek nyilatkozott a közgyűlések és tudományos ülések tárgyalásainak a referátumát németül közzétenni. A végrehajtó-bizottság leköszönése után megejtették a választást, melynek eredményeképp az első igazgató-választmány tagjaivá Csapodi, Goldzieher, Grósz, Hoór, id. Imre, Leitner, Somogyi és Szili Adolf lettek, míg egyesületi titkárrá Blaskovicsot választották meg.

Utána kezdetét vette az első tudományos ülés, melyen két referáló előadást tartottak : Goldzieher ,,A trachoma pathologiája” és id. Imre : „A trachomagyógyítás mai állása” címen. A témához számosán hozzászóltak. Az első gyűlésen a három nap alatt összesen 13 előadás és 14 bemutatás hangzott el. Az első közgyűlés, valamint az egyes ülések részletes lefolyását az 1905. évf. 3—4. száma közli, amely különlenyomat formájában is megjelent. A Szemészet ez évi közleményei közül kiemelkedik Schulek nekrológja, melyet Grósz Emil mondott el a Bp. Királyi Orvosegyesület 1905. október 14-én megtartott (58. nagygyűlésén. Érdekes a hazai szemkórházak 1904. évi működéséről szóló tudósítás. Kitűnik még Blaskovics magántanári próbaelőadása a blepharoplasticáról ; Siklóssy photometriás tanulmánya és Scholtznak ,,A trachoma földrajzi elterjedése Magyarországon” című statisztikai munkája.

A következő évfolyam első száma értesít a M. Sz. E. igazgató választmányának első üléséről, melyen ügyvezető elnökké Grósz Emilt, helyettes elnökké pedig id. Imre Józsefet választották meg. A tudományos ülésen a referáló előadást Grósz Emil tartotta „A glaukoma gyógyításáról” címen. Az előadók és hozzászólók nagy száma azt bizonyította, hogy a tudomány iránti érdeklődés hazai szemorvosainkban igen nagy, s hogy az egyesület megalapítása, s a tudományos ülések megindítása az 1900-as évek legsikerültebb alkotása volt. Ha a következő évfolyamok tartalmát figyeljük, szembetűnik, hogy a legértékesebb előadásokat nem a lap tudományos részének a hasábjain, hanem a tudományos ülések referátumai között találjuk. Mivel az üléstudósítás a legtöbb előadást szószerint hozza, ez a tartalom szempontjából nem jelent hátrányt, viszont rámutat arra, hogy a tudományos vezetőszerep a Szemészet lapjairól lassanként a Szemorvos Egyesület hatáskörébe csúszik át.

Az 1907-es tudományos ülésen hangzott el Schollz Kornél nagy alapossággal elkészített összefoglaló előadása : „A vakság okairól Magyarországon”. Az összes betegségekről statisztikát ad, mennyiben járulnak hozzá a vakok számához. Az eredményt — ahol lehet — összeveti külföldi adatokkal. Vizsgálja a vakokat nem, életkor szerint, végül az elhárítás lehetőségeit fejtegeti.

Az 1908-as évfolyam a statisztikák és működés-ismertetések jegyében készült. Grósz Emil beszámol a pesti szemklinika 1905., 190(5. és 1907. évi működéséről. Ugyanebben a számban ismerteti Blaskovics az újonnan megnyílt Állami Szemkórházat. A Székesfőváros ugyanis még előző évben bejelentette, hogy a Szent István-kórház trachoma-osztálvát meg akarja szüntetni. Mivel a nagyforgalmú osztály a szembetegek ellátásában fontos szerepet vitt, megszűnése nagy veszteséget jelentett volna. Az egészségügyi kormányzat, hogy ezen segítsen, egy teljes új kórházat létesített, amelyet részben a megszűnő trachoma-osztálv pótlására is szántak. Az Állami Szemkórház 1907 szeptemberében nyílt meg 83 ággyal. Blaskovics vezetése alatt. Pontosan egy évre rá

9