Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-09-01 / 3. szám

nem azonos felépítésű. A Gömöri-, ill. a Perdrau-féle eziistözéssel a trab, rendszer gerendái, szürkésvörösre, a szomszédos ínhártyarészek viszont kifejezetten vörösbarnára festődnek (6. ábra). A trab, rendszer ezen a helyen fixált és a Brücke-izomnak a trab, rendszer közvetítésével létrejött fix tapadáspontjaként tekinthető e terület.

Megbeszélés. A fent vázolt anatómiai viszonyok azt mutatják, hogy a trab, rendszer, a Schlemm-féle csatorna, a sugártest (elsősorban a Brückeizom), valamint az irisgyök, functionalis egységet képeznek. A rendszerben legfontosabb a Brücke-izom, a trab, rendszer és a Schlemm-csatorna kapcsolata. A Brücke-izomnak 2 tapadáspontja van. Az egyik hátul, ill. a suprachorioiclea közvetítésével az ínhártyán. A másik közvetett tapadás, a fentebb leírt elasticus és argyrophil rostrendszer és a trab, rendszer közvetítésével a Schlemm-csatorna falában és a Schwalbe-gyűrű mögött a corneoscleralis határon található. Az izom összehúzódásakor a húzó hatás tehát a trab, rendszer felé érvényesül, a trab, rendszer kifejtődik, a Schlemm-csatorna megnyílik ill. tágul. A trab, rendszer sajátos szerkezete miatt Kurus feltételezi, hogy egyszerre nem az egész rendszer reagál, hanem csak egyes részei. A trab, rendszer így állandó mozgásban lehet. A másik feltevés, hogy a Schlemmcsatorna tágulásakor a csarnokvízre szívó hatás lép fel, az uvea-trabecularis rendszer architecturájának pontosabb megismerésével kézenfekvőnek látszik.

Fentebb már felhívtuk a figyelmet a Brücke-izomnak a sugárizom többi részétől eltérő szöveti szerkezetére. Bár Stieve (1950) szerint a meridionalis rész is sorvad és helyét kötőszövet foglalja el, mégis úgy nyilatkozik, hogy a legidősebb korban is működőképesek egyes meridionalis izomrostok. A Brückeizom kötőszövetszegénysége feltűnő. A kötőszövet a korral csak kevéssé fokozódik. Ez a jelenség arra utalna, hogy a sugárizom korral 'járó és morphologiailag elsősorban izompusztulásban és kötőszövetszaporodásban (collagen) megnyilvánuló functiocsökkenése a sugárizom valamennyi részét nem egyformán érinti. A Brücke-izom tartaná meg legtovább működőképességét.

összefoglalás

A Brücke-izomból elasticus és argyrophil rostok sugárzanak a trabecularis rendszerbe. E rostok a Brücke-izom inainak tekinthetők. Az izom összehúzódásakor, az említett rostrendszer közvetítésével a trabecularis rendszer kifejtődik, a Schlemm-csatorna megnyílik, ill. tágul. A Brücke-izom szöveti szerkezete bizonyos mértékben eltér a sugárizom többi részétől. A trabeculum, a Schlemm-csatorna, a sugárizom (Brücke-izom) és az irisgyök functionalis egységnek tekinthető.

Irodalom

Alim, L., A. E. Braley and II. M. Burian : A new concept of development of the anterior chamber angle. Arch. Ophthal. (Chicago) 53, 783—798 (1955). — Ashton, N., A. Brini and R. Smith : Anatomical studies of the trabecular meswork of the normal human eye. Brit. J. Ophthal. 40, 257—282 (1956). — Benninghoff, A. : Zit. IF. Bargmann : Histologie und mikroskopische Anatomie des Menschen, Bd. I, S, 88—90. Stuttgart 1948. — Francois, J., A. Neetens and J. M. Colette : Microradiographic study of the inner wall of Schlemm’s canal. Amer. J. Ophthal. 40, 491—500 (1955). — Kurus, E. : Versuch einer moprphologischen Analyse der Funktion und Dysfunktion der intraokularen Druckregulierung. Klin. Mbl. Augenheilk. 132, 201—224 (1958). — Rohen, J. : Über den Ansatz der Ciliarmuskulatur im Bereich des Kammerwinkels. Ophthalmologica (Basel) 131, 51—60 (1956). Zur funktionellen Struktur des Ciliarkörpers einiger Versuchtiere und des Menschen. Albrecht v. Graefes Arch. Ophthal. 158, 310—326 (1956/57). — Sattler, A. : Zit. H. Lauber : Der Strahlenkörper. In Handbuch der mikroskopischen Anatomie des Menschen. Bd. III/2, S. 152. Berlin 1936.— Stieve, R. : Über den Bau des menschlichen Ciliarmuskels, seine physiologischen Ver138