Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-06-01 / 2. szám
destruktív hatásáról és a következményes glia-proliferatióról Christensen, Beeman és Allen [2] számolt be. Az esetünkben szövettanilag észlelt neuritis következménye a szemtükörrel látható másodlagos opticus atrophia. Szemészeti szempontból az előbbiekben leírt kórfolyamatokat elsősorban a toxoplasmosistól kell eldifferenciálni, ahol ugyancsak a chorioretinitis a legjellemzőbb elváltozás. Szövettanilag azonban e kettő között lényeges különbség mutatkozik. Toxoplasmosisban — Straub [13] kísérletes vizsgálatai szerint — a gyulladás az érhártyában kezdődik és onnan terjed rá a retinára. Megfigyelésünk szerint cy.-ban a megbetegedés a pigmentepithelben kezdődik. A maculatáji vérzést utánzó barna foltok ugyancsak toxoplasmosis gyanúját kelthetik. Szóba jön még szülési trauma okozta retinális vérzés, mely azonban elvethető az általános haemorrhagiás diathesis miatt. A ma már gyakorlatilag elő sem forduló congenitalis lues szemészeti elváltozásai inkább csak később jelentkeznek. A szétszórt szemfenéki vérzéseknek imponáló kép alapján még leginkább sepsisről lehetne szó, minthogy a cy. maga is vírus-sepsisnek fogható fel. A periférián szemtükörrel látott elváltozást retinális cystának ítéltük. Ám a szem makroszkópos feltárásánál kiderült, hogy az inkább retina pseudocolobomának felel meg. A foetalis nyálmirigy-vírus fertőzést az egyén túlélheti és a fertőzésre legfeljebb bizonyos szervek destrukciójából következtethetünk. Feltételezhető, hogy az ún. atypusos retina és chorioidea colobomák a maculában vagy a periférián nemcsak geneticus záródási zavarokból származhatnak, hanem másodlagosan is létrejöhetnek, azaz : az atypusos colobomák létrejöttében nemcsak valódi fejlődési rendellenességek, hanem foetopathiák is szerepet játszhatnak. Megfigyelésünknek éppen az lehet a jelentősége, hogy egy fejlődési rendellenességnek látszó elváltozás kórokához juthatunk közelebb ily módon. Ennek bizonyítása csak további klinikai esetek megfigyelése és az anya megbetegedésének diagnosztizálása révén lehetséges. A cy. kórismét biztosító serologiai vizsgálatokat ma még nálunk nem alkalmazzák. A zárványtestek kimutatására szolgáló — vizeletüledékből, gyomor - mosó-folyadékból, köpetből, liquorból történő — cytodiagnosztika egyelőre ugyancsak ritkán ad pozitív leietet. Különösen fontos a cy. szemészeti vonatkozásainak ismerete azon szemészek számára, akik koraszülöttek vizsgálatával foglalkoznak. Annak idején, mikor a figyelem a fibroplasia retrolentalis és a toxoplasmosis felé terelődött, egyre szaporodott az észlelt esetek száma. így a cy.-t is gyakrabban lehetne élőben kimutatni az esetünkben részletesen ismertetett diagnosztikus jelek alapján (chorioretinitis, szemfenéki vérzések, neuritis n. optici, pseudocolobomák). Addig tehát, amig a cy. klinikai diagnosztikája tovább nem tökéletesedik, a szemészeti diagnosztika igen fontos adatokat közölhet a klinikus számára. összefoglalás Szerzők a cytomegaliás zárványtest-betegség általános képének rövid ismertetése után generalizált cytomegaliás zárványtest-betegségben elhalt 6 napos koraszülött szemészeti elváltozásait írják le. Az élőben történt vizsgálat alkalmával mikrophthalmust, maculatáji oedemát, vérzéseknek imponáló infiltrativ területeket és elmosódott szélű halványabb papillát találtak. Ä szem kórszövettani feldolgozása során a retinában és a chorioideában cytomegaliás zárványtesteket, retinális pseudocolobomákat, chorioretinitist és neuritis n. opticit észleltek. Foglalkoznak a pseudocolobomáknak a cytomegaliás zárványtest-betegség kapcsán kialakuló foetopathiás eredetével, az újszülött- és csecsemőkori cytomegalia szemészeti differenciáldiagnosztikájával és hangsúlyozzák a szemészeti vizsgálatok fontosságát a cytomegalia élőben való diagnosztizálásában. Esetük az első hazai cytomegaliás szemészeti észlelés. 94
