Szemészet, 1963 (100. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
ban levőről ecsettel alig vehető le néhány ép hámsejt. A készítmény sejtszegénnyé válik. Ez azonban nem jelent gyógyulást, mert a folyamat az ép hám alatt tovább tart, nem is beszélve a szaruhártya beszűrődésekről. Tekintettel arra, hogy az említett 3—10 napon belül megy tönkre és lökődik le a legtöbb hámsejt és egyéb sejtféleség, feltehető hogy ebben az időben a legfertőzőbb a betegség. Hofmann és mások kiemelik, hogy mindenféle lokális therapia akkor hatásosabb, ha a gyógyítást az első héten elkezdjük. Ez a tapasztalat összhangzásban áll az általunk észlelt hisztológiai elváltozásokkal. Ugyanis, amíg a folyamat a kötőhártya hámjára és a subeon juncti vára localisálódik, természetesen köny-10. ábra 11. ábra nyebben befolyásolható helyileg alkalmazott gyógyszerekkel, mint később, amikor már a regenerálódott hám alatt a mélybe terjedt a kórfolyamat. Egy másik hámsejt-elváltozás a záradék képződés, amelyet a hozzánk közel fekvő grczi és glauchaui járványban Hofmann és Wolffersdorff, valamint az általuk citált szerzők így Sie Boen Lián, Maumenee és mtsai, Angelone, Colombo, Coronini és Dosch, valamint mások is észleltek és részletes monographiákban leírtak. Ennek viszonya a kórokozó vírushoz még annyira sem tisztázott, mint a trachomás záradék esetében. A trachomás zárványok ugyanis mint közismert, a tenyészetben is megtalálhatók, átolthatók emberre, ahol ismét záradékokat képeznek. A trachomás conjunctiva váladék fertőzőképessége majomra, a záradék számával arányos. Minthogy ma még nem tudjuk, hogy k. c. e. záradékai rendelkeznek-e a fenti tulajdonságokkal, kénytelenek vagyunk megelégedni a morphológiai megítéléssel. A budapesti járványból származó 100 esetünkből 3<§-ban a vakuolizálódással egyidőben a hámsejtekben aránylag nagy, Giemsával sötétkékre festődő, kerek képleteket találtunk, főleg vakuolás sejtekben (8., 9. ábra). E képletek emlékeztetnek a Hofmann által leírt záradékokra. A mi preparátumainkat vizsgálva az embernek az a benyomása, mintha a képletek phagocytált sejttörmelékek lennének, amelyeket a vakuolásodást okozó erő kerekre formált. Az ilyen képleteket tartalmazó deformált, nehezen megítélhető sejtek nagyrésze histiocyta lehet, amelyek — mint közismert — a phagocytosist végzik. Százból 18 esetben a hámsejtekben Giemsával kékre festődő apró szemcséket találtunk, amelyek inkább emlékeztetnek a trachomás záradékokra, mint azt Sie Boen Lián is leírta. Ezek a szemcsék a betegség elején a háromszögletű, jól felismerhető hámsejtekben találhatók. Az ilyen sejtek a hám legfelsőbb 23
