Szemészet, 1963 (100. évfolyam, 1-4. szám)

1963-03-01 / 1. szám

Budapesti Orvostudományi Egyetem 1. sz. Szemészeti Klinika közleménye. (Igazgató :

Radnót Magda egyetemi tanár)

Adatok a keratoconjunctivitis cpidemicás beteg kötőhártya hámsejtjeinek változásairól

NÍCSEI PÁL

A kötőhártya betegségeinek cytológiai vizsgálata megérdemli a figyelmet, mert segítségével közelebb juthatunk a kórokozó tulajdonságainak és a szervezet védekezésének megismeréséhez, amely végül is a hatásos vírusellenes therapia megtalálásához vezethet.

A keratoconjunctivitis epidemica (továbbiakban le. c. e.) lefolyása alatt változó kóros hámsejtekről, főleg japán szerzőktől olvashattunk közleményeket (Yoshinaga, S., Sigirura, Seiji és munkatársai). Más szerzők egy-egy eset histológiai leírásában (Bőké) éppen csak megemlítik ezen elváltozásokat. Minthogy az egyes járványok közt ebben a tekintetben is különbségek vannak és mivel a betegség első tüneteit a kötőhártya hámján okozza, amely mintegy a fertőzés kapuját képezi, talán nem lesz hiábavaló, ha a betegség lefolyásának egy szakaszával párhuzamosan futó sejtelváltozásokat a budapesti járvány esetében vizsgálatunk tárgyává tesszük.

A k. c. e.-ban szenvedő beteg kötőhártyájáról ecsettel vett készítményekben a következő változások figyelhetők meg. A hámsejtekben tűszúrásnyitól lymphocyta nagyságig terjedő vakuolák keletkeznek, főleg a plasmában, kisebb mértékig pedig a magban. A plasma ennek következtében kissé duzzad, a mag zsugorodik, a vakuolák oldalra nyomják ; a sejt pecsétgyűrű alakot vesz fel, majd esetleg kosársejtté deformálódik (1. és 2. ábra). A plasmának e habosodása a cornea hámsejtjeiben, lymphocytákban, leukoeytákban is megtalálható. Sőt e vakuola képződés extracellularisan is létrejöhet, ami a készítményekben gyakran látható,

Giemsával élénk pirosra festődő homogén maszszában figyelhettünk meg (3. ábra).

Ha e beteg sejteket a beteg könnyében függőcsepp készítményben állni hagyjuk, a sejtek egyrésze rövid idő alatt vakuolás szétesést szenved (4. ábra). Ha a beteg könnyébe szájnyálkahártya hámsejteket teszünk, akkor e sejtekben praeformáltan jelenlevő vakuolák megnagyobbodnak (5. ábra). Ha vérszérumot és beteg kötőhártyazsákja tartalmának keverékét vizsgáljuk a fenti módon, akkor ugyancsak vakuolásodás figyelhető meg (6. ábra).

E megfigyelt jelenségek, különösen a hámsejtek pecsétgyűrű alakja emlékeztet a trypsinnek és chimotrypsinnek sejtduzzasztó hatására. Lehetséges, hogy a vakuolásodás előidézésében a gyulladásos folyamatokban közismerten létrejövő hyperosmosis és hyperionia mellett valamely proteolytikus fermentumnak is szerepe van, amelynek felületi feszültség csökkentő hatása is van. Fontos lenne kimutatni ennek eredetét és biológiai szerepét.

Ez az anyag a beteg kötőhártyájáról vett váladékkal a tisztító eljárásokon keresztül rákerül a táptalajra. Felvetődik a kérdés, vajon nem felelős-e a különböző vírustörzsek oly nehéz tenyészthetőségéért.

19