Szemészet, 1963 (100. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
irányban kihúzott rostok egy része a Schlemm-csatorna felé finom ágakat ad le, melyek a csatorna falában, az endothel alatt hálózatot képeznek. Az irisgyökkel szomszédos részre jellemző a vaskos rostokból álló rácsszerű ideghálózat, kaliberingadozással és gömbszerű megvastagodásokkal. A szaruhártya felé haladva az idegrostok fokozatosan megkevesbednek, a szaruhártya és sclera szomszédos mély rétegei gyakorlatilag idegmentesnek tekinthetők. A metszeteken 3 féle idegvégződéstípus ismétlődése figyelhető meg. A gömbalakú, bunkószerű megvastagodások nagy részénél az idegrost erősebb nagyítással tovább követhető, míg, különösen a nagyobb végbunkók valódi idegvégződéseknek tekinthetők. A több gömbszerű képletből álló idegvégződések elsősorban a trabecularis rendszernek a sugártesttel és az irisgyökkel szomszédos részeibe láthatók. A 3—4 ágú, szabálytalan villaalakú idegvégződések a trabecularis rendszernek a Brücke-izommal szomszédos részében találhatók ; feltehetőleg sensibilis szervek. A trabecularis rendszer valamennyi idegrostja velőtlen. összefoglalás A szerző a Bielschowsky, valamint a Gros—Schnitze-féle ezüstimpregnatiós módszerrel vizsgálta a csarnokzug idegeit. A plexus ciliarisból származó idegek a csarnokzugben sűrű, több rétegben elhelyezkedő, különböző vastagságú rostokból álló fonatot alkotnak. A Schlemm-csatorna falában finom hálózat mutatható ki. Az idegvégződések 3 félék : végbunkók, több gömbből álló képződmények, valamint szabálytalan villaalakú végződések. A trabecularis rendszer valamennyi idegrostja velőtlen. Irodalom Allen, L., H. M. Burian and A. E. Braley : The anterior border ring of Schwalbe and the pectinate ligament. Archives of Ophthalm. 53, 799—806 (1955). — Asthon, N., A. Brini and R. Smith : Studies of the normal human eye. Brit J. Ophthalm. 40, 257—283 (1956). — Boucheron, A.: Zit. Fr. Vrabec: L’innervation du system trabeculaire de l’angel irien. Ophthalmologica 128, 358—364 (1954). — Holland, S. E., L. von Sallmann and E. M. Collins : A study of the innervation of the chamber angle. Amer. J. Ophthalm. 42, 148—161 (1956). — Kolmer, W. : Handbuch der mikroskopischen Anatomie des Menschen, Bd. III/2, S. 243. Berlin 1936. — Kurus, E. : Versuch einer morphologischen Analyse der Funktion und Dysfunktion der intraocularen Druckregulierung. Klin. Mbl. Augenheilk. 132, 201—233 (1958). — Rohen, J. : Die funktionelle Organisation des Auges und seine Hilfsorgane. Verlag der Akademie der Wissenschaften, Mainz 1953. — Kammerwinkelstudien. Zur funktionellen Struktur des Ciliarkörpers einiger Versuchstiere und des Menschen. Albrecht v. Graefes Arch. Ophthal. 158, 310—326 (1956/57). — Unger, H. H. : Zur Gestalt des Filterwerkes der Kammerbucht. Albrecht v. Graefes Arch. 158, 509—524 (1956—57). — Vrabec, Fr. : L’ innervation du system trabeculaire de l’angle irien. Ophthalmologica 128, 359— 364 (1954). Л. Валу: Иннервация трабекулярной системы сосудистого тракта. Нервы угла передней камеры были исследованы автором методом импрегнации серебром по Бильшовски и Грос—Шульцу. Нервы, происходящие из цилиарного сплетения в углу передней камеры образуют сплетение, состоящее из нескольких слоев и волокон различной толщины. В стенке Шлеммова канала находится тонкая сеть нервных волокон. Нервные окончания здесь имеются троякого рода : пуговчатые, шарообразные и вилочкообразные. Все нервные волокна трабекулярной системы являются безмякотными. Valu, László: Data to the Structure of the Chamber-Angle. Argyrophil fibres from the suprachoroidal space and the ciliary body invade the sclera, tbe corneo-scleral edge and the trabecular system. Some trabecular fibres arranged in bundles, through the corneo-scleral transition, join the meshwork, then aplit again into signle fibres end on the collagen trabeculas. The contractions of the 12 i
