Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
Т. О р б а н : Экспериментальные опухоли глаза, вызванные канцерогенными веществами. У подопытных животных из А5 крыс у двоих и из 90 мышей тоже у двоих удалось вызвать опухоль глаза 20-метил-холантреном. У одной из крыс возник плоскоклеточный ороговевающий рак, у другой саркома глазницы ; у одного из мышей фибросаркома сосудистой оболочки, у другого саркома глазницы. У 10 кроликов, которым канцерогенное вещество вводилось в глаз, опухоль не возникла. Согласно нашим и литературным данным, глаз и окружающие его ткани реагировают на введение канцерогенных веществ особо. Orbán, Tibor: Experimentelle Erzeugung von Au genschwülsten durch cancroqene Stoffe. Es gelang Verf. mit 20-Methylcholanthren an Versuchstieren Augentumoren hervorzurufen. Von 45 Ratten bildete sich ein Tumor bei zweien und von 90 Mäusen ebenfalls bei zweien aus. Bei der einen Ratte entstand ein planocelluläres keratoides Carcinom, bei der anderen ein Orbitalsarkom, bei der einen Maus ein Fibrosarkom der Chorioidea, bei der anderen ebenfalls ein Orbitalsarkom. Bei 10 intraokulär geimpften Kaninchen entstand keine Geschwulst. Die geringe Zahl der Tumorfälle, in Übereinstimmung mit der Literatur, lässt erkennen, dass das Auge und seine Umgebung geschwulstbildenden Stoffen gegenüber sich biologisch anders verhalten als die sonstigen Gewebe des Organismus. Diesbezüglich sind Versuche im Gange. Orbán, Tibor: Experimental Eye Tumours Provoked by a Cancerigen Compound. In animal experiments ocular tumours were successfully produced by 20-methylcholanthrene treatment. Out of 45 rats two, and out of 90 mice, similarly, two developed tumour. In one of the rats planocellular keratoid carcinoma, in the other orbital sarcoma was found, one of the mice developed fibrosarcoma of the choroid, and the other orbital sarcoma. Ten rabbits inoculated intraocularly showed no tumour. The small rate of success, in accordance with the literary data, seems to prove that the eye and it surroundings differ highly from the other tissues of the body in respect of biological resistance to carcinogens. Experimental work in this direction is under way. A debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának. (Igazgató : Kettesy Aladár egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) közleménye Rácsro§toli a külső szemizmokban VALI LÁSZLÓ A harántcsíkolt izomzat rácsrostjaira vonatkozó irodalom meglehetősen szegényes. Möllendorf—Bargmann Handbuch der mikroskopischen Anatomie des Menschen, 2956-ban kiadott, a harántcsíkolt izmokkal foglalkozó kiegészítő kötetében csak két hivatkozást találtunk. Az izom és az ín közötti összeköttetés még ma is megoldatlan problémáját vizsgálva Goss (1944) kimutatta, hogy az izomrostok argyrophil rosthálózattal vannak körülvéve. Az izomrost végét héjszerűen burkolják, azután az inakba mennek át. Ezen rácsrosthálózatból helyenkint nyúlványok válnak le, melyek kihegyezetten, spirálisan, vagy septumszerűen az izomrost végébe nyomulnak. Long (1947) szerint a reticularis rostok körülfonják az izomrost végét, majd részben az endomysialis hálózatba, ill. az inakba folytatódnak. A külső szemizmok argyrophil rostjaira vonatkozó adatot a rendelkezésünkre álló irodalomban nem találtunk. Schifferdecker (1904) foglalkozott többek között behatóan a szemizmok kötőszövetével. Ügy találta, hogy a meglehetősen dús intramuscularis kötőszövet túlnyomóan nagyon vastag elastikus rostokat tartalmaz, melyek nagyrészt hosszanti lefutásuak és finom elágazódásaikkal az izom körül hálózatot képeznek. Dús elastikus rosttartalma 75
