Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (Igazgató : Kettesy Aladár dr. egyetemi tanár) Az ERG felhasználásának lehetősége az ideghártyaleválás műtéténél MOLNÁR LAJOS Az ablatio retinae műtétének sikere attól függ, hogy megtaláltuk-e a szakadást, vagy összes szakadásokat, valamint eltaláltuk-e a sclerán azt a helyet, ahol beavatkozásunk a legoptimálisabb. Ezenkívül lényeges, hogy mikor történik a műtét, milyen régi a leválás. Vannak akik az ablatio nagy­ságát és helyét is jelentősnek tartják. A műtét kilátásait megnehezíti, ha a törőközegek homályai miatt nem tudunk jól tájékozódni. Ezért igyekeztek a szemorvosok már régen, de nap­jainkban is a tükrözésen kívül olyan eszközt és módszert találni, ami a törő­közegek homályai esetén is lehetőséget nyújt az ablatio felismerésére, illetve a prognózis megítélésére. Egyik ilyen módszer, amikor a fehér és színes látó­tér kieséséből következtetnek egyrészt műtét előtt a leválás nagyságára, másrészt műtét után a retina visszafekvésére. Traquair szerint a látótér­vizsgálat döntő jelentőségű nehezen diagnosztizálható esetekben, továbbá az ablatio kiterjedésének meghatározására, a levált retina funkciójának megítélésére és a műtét után a gyógyulás megállapítására. Más ilyen lehetőség az Oksala és Antti által közölt akusztikus sugárzás elvén alapuló eszköz, amivel a két echogramm (sclera és levált retina) egymástól való távolságából műtét közben a sclerán pontosan meg lehet állapítani az ablatiónak, illetve legnagyobb diastasisnak megfelelő területet. Az eszközt differentialdiagnosti­­kai vonatkozásban is fel lehet használni. Mi a Mingograph 12 típusú elektro­­retinographiás készüléket alkalmaztuk az előzőkhöz csaknem hasonló cél­zattal. Betegeinket kitágított pupilla mellett, 20 percig tartó sötét adaptáció után vizsgáltuk, kizárva sok zavaró körülményt. Az eljárásnak vannak előzményei. Karpe és Rendhal már 1952-ben közölt erről cikket, nemsokára rá Francois és de Rouck, valamint Schmőger, Vanysek, 1957-ben pedig Rendhal 12 érd 250 ablatio retinae kórkép ERG-iás vizsgálatából vont le következte­téseket. Kétségtelen, hogy a törőközegi homályok esetében egyedül a b-hullám magasságából az ablatio retinae diagnosisát felállítani nem lehet, azonban más objektív lelet mellett annak megerősítésére feltétlenül felhasználható. Az a tapasztalatunk, hogy kataraktánál (kivétel a kát. diabetica), üvegtesti vérzéseknél a normális átlaghoz viszonyítva (0,36 mV) a különbség csak 0,01—- 0,05 mV (1. táblázat), míg ablatiónál 0,14—0,20 mV, ami sokszor értékes 1. táblázat Ép Ablatio mindkét szem egyik szem egyik szem Kát. iuv. Y. senilis Kat. dia­betica Üveg­testi vérzés emme­tropiás V. hyper­metrop. myo­piás emme­tropiás V. hyper­metrop. myopiás emme­tropiás V. hyper­metrop. myopiás Átlag b-hullámmagasság mV-ban ..................... 0,36 0,30 0,34 0,27 0,18 0,16 0,31 0,25 0,35 Különbség ..................... — 0,06 0,02 0,03—0,09 0,18 0,14—0,20 0,05 0,11 0,01 14

Next

/
Thumbnails
Contents