Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
В. о. P ap c C' Cl 71 71L VII. 25. 26. 17.6 17.6 0,27 0,29 0,14 63 81 1 X pilocarpin 27. 14,0 0,18 0,18 0,12 107? 111 Reggel Következtetések Az applanációs tonométerrel és elektrotonométerrel szerzett eddigi tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a glaukomára gyanús eseteknél rendszeres applanációs tonometriás és elektrotonografiás kontroll mérésekkel a glaukoma esetleges felléptét jóval korábban tudjuk észlelni, mint a szokásos rutin klinikai vizsgáló módszerekkel. Erre különösen az ad lehetőséget, hogy hosszabb időközökben végzett ellenőrző méréseink eredményeit összehasonlítva, a rosszabbodási tendenciát már normális értékeken belül is észlelhetjük és ez nyilván korábban következik be, mint a kimutatható funkcióromlás. A tonografiás eredményeket természetesen általában a klinikai összkép keretén belül kell értékelnünk, kivéve a glaukoma egészen korai diagnózisát, ahol a tonografia az egyetlen diagnosztikus eszköz. A kompenzált glaukomás eseteknél a tonografia feladata a beteg szem intraocularis hidrodinamikájának kontrollja, hogy a therapia esetleges hiányosságait felismerhessük, mielőtt egyéb vizsgáló módszerekkel funkcióromlást észlelnénk. A glaukomás normotensiós, nem kompenzált eseteknél a tonografia jó eszköz arra, hogy adott cseppszámnál (látszólag jó applanációs tonometriás értékek és jó funkciók mellett) a betegek panaszait a mutatószámok romlásával — tehát végső soron funkcióromlással is — magyarázhassuk. A klinikailag is kimutathatóan nem kompenzált glaukomás esetnél a mutatószámok is durva funkcióromlásra utalnak. A felsorolt néhány példából is kitűnik, hogy az eddig szokásos módszerekkel végzett tomografiás mérések szórása — amint az közismert — nagy. Ennek ellenére az applanációs tonométerrel és az elektrotonométerrel végzett komplex vizsgálatok már ma is fontos eszközei a glaukoma diagnosztikájának és a terápiás hatás ellenőrzésének. Precíziós módszereket alkalmazva pedig a korai glaukoma diagnosisnak és a glaukomaszűrésnek kizárólagos eszközei. Kutatásaink célja éppen az, hogy a vizgsálóeszközök és a vizsgálómódszerek következetes és tervszerű elemzésével és módszerbeli, valamint technikai finomítások bevezetésével a méréseket még pontosabbá és gyorsabbá tegyük. összefoglalás Az alkalmazott módszer rövid ismertetése, 11 eset bemutatása annak igazolására, hogy a korszerű tonografiás módszerek annyira érzékenyek, hogy szubjektívnak látszó panaszok is objektivizálhatóak. A tapasztalatok alapján valószínűnek látszik, hogy a mutatószámok és esetleg a rigiditás is napszakosán ingadoznak. Irodalom 1. Cornberg, D. : Graefes Arch. 163 : 189, 1961. — 2. Fronimopoulos, J. : Kiin. Mbl. Augenheilk. 138 : 196, 1961. — 3. Grant, W. M. : Arch, of Ophth. 44 : 204, 1960. — 4. Grant, W. M.: A. M. A. Arch. Ophth. 46 : 113, 1951. — 5. Leydhecker, W. : Klin. Mbl. Augenheilk. 132 : 77, 1968. — 6. Mérté: Anhang zur Kl. Tonographie. 1957. München. — 7. Strobl Gy. : A mutatószámok szerepe a tonometriában. Szemészet {Közlés alatt). 110
