Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
Az Orvostovábbképző Intézet (mb. igazgató : Bársony Jenő) Kórbonctani és Kórszövettani Osztálya (főorvos : Vécsei Anna) közleménye A retina ereinek elváltozása diabetesben VÉCSEI ANNA A cukorbetegek életkora az insulin alkalmazása óta lényegesen meghoszszabodott. Ennek folytán meghosszabbodott a betegség időtartama is és ezáltal előtérbe lépnek a diabetes késői szövődményei. A sokszor 25—30 évig tartó megváltozott hormonalis viszonyok, a hosszú ideig fennálló anyagcsereelváltozások, így nem utolsó sorban az állandó kisebb-nagyobb fokú hyper - glykaemia hatására olyan elváltozások jönnek létre, amelyek azelőtt csak nagyon kevés szerepet játszottak ebben a megbetegedésben. A hosszabb ideje fennálló cukorbetegségben elsősorban az erek elváltozása hoz létre olyan tünetcsoportokat, amelyek ennek a betegségnek súlyos szövődményeit jelentik. Ma már nem az acidosis jelent veszélyt a cukorbetegre, hanem elsősorban a betegség késői időpontjára eső angiopathia diabetica, az ereknek súlyos elváltozása, amelyet főkép a vese glomerulusain és a retina capillarisain tanulmányozhatunk. A szemészek már régen tudták, hogy némely cukorbeteg szemében bizonyos elváltozások lépnek fel és ezeket a szemtükör alkalmazása óta pontosabban tanulmányozták. Ezt az elváltozást először, mint a retinán jelentkező számos kis vérzést írták le. Ballantyne és Loewenstein (2), majd utóbb Ashton (1) és Friedenwald (5) érdeme az, hogy ezeket a kis vérzéseket vizsgálva felismerték, hogy azok nagy része nem vérzés, hanem a retina ereinek mikroaneurysmái. Ma már ezeket az aneurysmákat jól ismerjük és diabetesre kórjelzőnek tartjuk. Az aneurysmákat különösen Ashton tette láthatóvá úgy, hogy a retinát a szem többi rétegétől elválasztva és tárgylemezre fektetve ún. „fiat" készítményekben, kiterített készítményekben vizsgálta. Majd az art. centrális retinae-be tusst injiciálva láthatóvá tette a retina apró ereit és az azokon keletkezett mikroaneurysmákat. Ha a vékony érfalak alaphártyáját perjódsav— Schiff eljárással megfestjük, szintén jól előtűnnek az értágulatok. A legtöbb szerző szerint az aneurysmák főleg a vénás capillarisokon keletkeznek, az artériás oldalon jóval kevesebb van. Rendszerint az erek egyik oldala boltosul ki és nagyon gyakran olyan helyen történik ez, ahol az erek oszlanak. Az aneurysmák kerek vagy ovális képződmények, kisebbek-nagyobbak, általában 20—100 mikron nagyságúak, néha egészen nagyok is előfordulnak és sokszor meglepően sűrűn láthatók a retinán elszórva. ■— A diabeteses anyagcsereelváltozások tehát a retina ereinek falát oly módon befolyásolják, illetve úgy meggyengítik, hogy azokon kiboltosulások, aneurysmák keletkeznek. Annak tisztázására, hogy az aneurysmák a retina rétegei között hol helyezkednek el és milyen elváltozásokat hoznak létre a retina szöveteiben, feldolgoztuk 30 diabetesben szenvedett és különböző okok miatt elhalt beteg retináját. Tekintve, hogy a retinopathia diabetica a betegség késői szövődménye, az eseteket úgy válogattuk, hogy lehetőleg hosszú időtartamú betegség után meghaltak retináját vizsgáltuk. Eseteink között a legrövidebb ideig tartó betegség 2 éve állott fenn, de olyan eset is előfordult, amelyben 41 évig tartott a cukorbetegség. Szemfenéki vizsgálat nem minden betegnél történt, de több esetben már az életben kimutatható volt a retinán számos apró aneurysma és azok következménye : az exsudatum vagy vérzés. A betegek egy részében a diabetesnek az erekre gyakorolt káros hatását mutatta az is, hogy közöttük nagy számmal fordult elő a vesékben az intercapillaris glome-87
