Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
KÖNYVISMERTETÉS Csapody István: Látáspróbák. 6. kiadás. 72 oldal, 7 db mell. Ára: 15,50 forint. Medicina, Budapest, 1960. A „Látáspróbák“ több mint 70 éve az alapja a magyar szemorvosok rutin munkájának. A jól ismert táblákon és olvasópróbákon kívül az új kiadás figyelembe veszi népünk fejlődésével jelentkező fokozódó és specializálódó (műszenminta) látásigényt mind az oktatás, mind az ipari munka újabb követelményeinek megfelelően. Ezzel kapcsolatban csak néhány fejezet címét soroljuk fel: Iskola és látásélesség. Helyes világítás. Munkatávlatok. Űtmutató ipari pályaválasztásban (Bartók Imre). A közeli munka és látásélesség (Cs. Mócsy Márta). Csökkentlátásúakkal betölthető munkahelyek. Üj — és a szemorvosok munkájában hézagpótló — a rendelés közben felmerülő adatok és számítások táblázatba foglalása. Az igen röviden és minden szempontra tekintő vizsgálati utasítások mind a kezdő, mind a tömegmunkához nem szokott képzettebb szemorvos vizsgálat közben felmerülő problémáira rövid, pontos feleletet ad. Bartók Imre és Cs. Mócsy Márta már idézett fejezetei, továbbá Bartók: A keresőképesség csökkenése c. fejezete szervesen illeszkedik a könyv célkitűzéseibe. A felmerülő kérdések megválaszolását teljessé teszik. Technikai szempontból az újonnan bevezetett minták (műszerminta, napilap minta, stb.), a több mint 50 ábra és a másodpéldányban nyomott olvasótáblák a könyv értékét és használhatóságát növelik. Mind a kórházi, mind a rendelőintézeti gyakorlatban dolgozó szemorvos legnélkülözhetetlenebb segítőtársa. Nónay Tibor Weinstein Pál: A primaer glaukoma. 284 oldal, 150 ábra, 23 táblázat. Medicina, Budapest, 1961. Ára: 55,— Forint. A szerző a glaukoimakutatás egyik nemzetközi tekintélye. Közel 50 közlemény és két monográphia (1943, 1953) jelzi az irodalomban eddigi glaukomás munkásságát. A könyv a szerző klinikai és kutató munkájának eredményeit, a glaukomáról való mai tudásunkat és a korszerű elméletek kritikai elemzését tartalmazza. 8 fejezetre oszlik. Az első fejezet (A szemfeszülés physiologiája) a funkcionális anatómia és az élettan szemszögéből dolgozza fel a kérdést. A szemfeszülést, mint a szervezet általános állapotának a szemen mérhető sajátságát tárgyalja és így a lokálisan nyert adatok szervesen épülnek be a szervezeti regulatióba — elsősorban neurovascularis alapon. A második fejezetben (A glaukoma gyakorisága) a minden szempontból feldolgozott statisztikai adatokat tárgyalja. A harmadik fejezet (A glaukoma diagnózisa) a diagnosztikai eljárásokat és értékét tárgyalja. Kiemelendő a nálunk ritkábban használt elastotonometria, differentialtonometria, tonographia ismertetése, továbbá a kritikus flicker-fusiós perimetria, mint a glaukomás látótérelváltozások legpontosabb mérőeszköze. Részletesen foglalkozik a ionomé terek sítmdard-izálásának je’entőségével. A negyedik fejezet (A glaukoma tünettana és osztályozása) a tünettan részletes leírása mellett a ma elfogadott különböző osztályozásokat ismerteti (Barkan, Imre, Sugár, stb.). Az ötödik és hatodik fejezet (A glaukoma pathomechanizmusa I. Localis tényezők. II. Idegrendszeri változások) minden, részletre kiterjedően leírja mind a mechanicus tényezőket, mind az idegrendszeri, hormonális és vascularis összefüggéseket. A hetedik fejezet (A glaukoma therápiája) a gyógyszeres és műtéti therápia eredményeit tárgyalja, különös tekintettel az utolsó 15 évben megjelent és úgyszólván évenként szaporodó újabb szerekkel elért eredményekre. A gyógyszeres és műtéti hatásmechanizmus mértéktartó értékelésében érezzük a szerző gazdag tapasztalatait. A nyolcadik fejezetben (A glaukoma probléma modern szemlélete) található meg a szerző véleménye. Idézzük: „Véleményünk szerint a glaukoma probléma modern szemléletében az egyik lényeg a mechanikus és neurovascularis tényezők összehangolása. A klasszikus tanítás a mechanikai tényezők fontosságának felismerésével kezdődött,...“, de, mint később írja: „Nyilvánvaló, hogy a primaernek feltételezett ok — legalább is kezdetben — functionalis és nem structuralis“. Szerző szerint a jövő kutatásának iránya a szervezeti regulatió pontosabb analízise, mely a glaukoma betegség megismeréséhez és megoldásának lehetőségéhez vezet. A könyvet 21 oldalon „nonpareille“ betűkkel szedett irodalom fejezi be. 150 szép kiállítású ábra (számos mikrofoto, a szerző 50 saját ábrája) 23 táblázat a hatalmas anyagot összefoglaló munkát könnyen érthetővé teszi. A magyar szemészet jelentős fejlődését jelentő könyvet a szűkebb szakmai kereteken kívül fiziológiával és pathológiával foglalkozó kutatóknak is ajánljuk, melyben a kérdés valamennyi 61
