Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye. Igazgató : Kukán Ferenc egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa A szem biokémiájának gyakorlati vonatkozásairól* (I. rész : könny, cornea, lencse) kahAn Ágost A szemészet és biokémia rohamos fejlődésével előbb-utóbb be kellett következnie annak a korszaknak, mikor a régi térképek ismeretlent jelző fehér területeinek fokozatos szűkülésével e kezdetben elszigetelten fejlődésnek indult tudományok végei összeérnek. Az is eleve várható volt, hogy ezen egymásbanövést még szilárdabbá teszik a morfológia és biokémia egyidejű egymásbanövéséből származó elemek, a hisztokémiai ismeretek. Ezen összeért végek képezik jelen referátum tárgyát, tehát a szemre vonatkozó biokémiai és hisztokémiai ismeretekből csak az, ami már a szemészeti gyakorlattal érintkezésbe került. Ezen érintkezésbekerülés mértékét, és a kitűzött téma időszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy pl. az 1959. évi szemészeti irodalom összoldalszámának 25,1%-a biokémiai vonatkozású. E statisztikai adatoknál is fontosabb, hogy a tudomány végvárainál van a mozgás, a változás, és arra kell elsősorban figyelmünket irányítani, ami új és fejlődésben van. Hogy a leghétköznapibbnak tekintett szemorvosi tevékenységbe is mennyire beleszólnak a biokémiai ismeretek, azt a kötőhártyazsák biokémiájának példája mutatja. A kötőhártya és cornea felszínének nedvesen tartásához megfelelő mennyiségű [17 mm/5 perc Schirmer — 2 /х L/perc] (91) és kiegyensúlyozott összetételű könny szükséges. Erickson vizsgálatai (90) szerint főleg Hieseí-motor gáztermékektől szenynyezett levegőben több órás munka után, és főleg idősebbeken a mennyiség is megcsökken, és az egyensúly is eltolódik : a normális elektroforetikus könnyfrakciók közül (34, 91, 92, 186) a lysozym megcsökken, az albumin megszaporodik, ami asthenopiás panaszokat okoz. Schumacher vizsgálatai (271) szerint ebben 3 tényező is szerepelhet : hiányzik a normális körülmények között a hámfelszínen „nedvesítő ágensként" szereplő és ezáltal a levegő-szennyezéseket is fagocitálásra alkalmas állapotba hozó lysozym felületi feszültség csökkentő hatása ; hiányzik az epithelialis mucinokat depolimerizáló és a hámfelszínen Na-kötő rétegként diszpergáló (11) lysozym hatás is, utóbbiak az albumintöbblettel szálakban csapódnak ki ; végűi hiányzik a lysozym bakteriumoldó hatása, mely normális körülmények között a M. pyogenes-, Streptococcus-, Corynebacteriumtörzsek szaporodását féken tudja tartani. Az emberi üvegtest is tartalmaz lysozymszerűen ható bacteriostatikus anyagot, ami megkönnyíti transplantatio jót ablatio retinae esetén (238, 38, 239, 278). Itt kell megemlíteni, hogy a könny egyik mucoid alkatrésze a virus-agglutinatio és virus-infectio gátlója (6, 165), egy másiknak diagnosztikus jelentősége van conj. vernalisnál (227). Érthető, hogy ily eredetű asthenopia eseteiben mindkét „szokásos kezelés” : a régi, mely lysozym inaktiváló zink- és ezüsttartalmú adstringeseket rendel, és a modern, mely óránkénti híg antibiotikum-cseppentéssel tovább hígítja az amúgy is megfogyatkozott természetes biológiai hatóanyagokat — ha már antibiotikum, hát legyen tömény (246) — egyaránt elhibázott. Ugyanezen pathomechanizmus : kevés könny és még kevesebb lysozym, és ugyanezen tünetek : szárazság, nyákfonalak, és ugyanezen therapiás csőd, ha a folyamatot fel nem ismerik, jellemzik a keratoconjunctivitis sicca-t. Fontos kiemelni, hogy a műkönny pH-ja elég magas legyen a nyák oldatban tartására (12), tartalmazzon — egyébként ártalmatlan (102) -— methylcelluloset is, és hogy androgének állatkísérletben is fokozzák a könnymirigyek működését, míg oestrogenek csökkentik (12). A legkifejezettebb lysozym hiány A-hypovitaminosis következtében jelentkezhet : nedvesítő hatásának elmaradása miatt a könny lepereg a kötőhártyáról és corneáról és lysozym-hiány magyarázza a xerosis bacillusok elszaporodását is (265). Érthető, hogy keratomaláciánál a helyes végleges therapia : A-vitamin adása, de a corneának 1—2% lysozym cseppentésével lehet elsősegélyt nyújtani (270). — Csecsemőkorban A-avitaminozist és keratomaláciát okozhat mellékvese-hypoplasia (221), és cystikus pancreasfibrosis, bronchopneumoniával és paraproteinaemiával, utóbbihoz kapcsolódik a szemfenéken a vénathrombosis képe (33). Itt a könnytermelés mennyisége normalis, míg a familiaris dysautonomiánál a csecsemő könnyek nélkül sír, a cornea széteshet, annak ellenére, hogy nincs A- avitaminozis. A-hypervitaminosis is előfordul, pangásos papillával, exophthalmussal (anti-thyreoideahatás), csontelváltozásokkal (236), fokozott C-vitaminürítéssel, és csökkent intraocularis nyomással (140). — Valószínűleg más vitaminoknak is van * Az I960 évi Szemész Kongresszus főtémájának referátuma. 38
