Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (Igazgató : Kettesy Aladár egyetemi tanár; az orvostudományok doktora) és Bőrgyógyászati Klinikájának (Igazgató : Szodoray Lajos egyetemi tanár; az orvostudományok doktora) közleménye A cephalosporium ni v со la nos um (Benedek) okozta íny kosi* conjunctivae MOLNÁR LAJOS, HERPAY ZSOMBOR és GÁT GYÖRGY A saprophytának tartott penészgomba (pg) környezetünkben csaknem mindenütt megtalálható. — Penész alatt általánosságban a háztartási hulladékokon kifejlődő fonalas gombákat értjük. Ez a meghatározás inkább népies, mint tudományos. A botanikai rendszerekben sem szerepel. Sok szerző általában penész névvel illeti mindazon gombákat, amelyek nem okoznak betegséget. Azonban az ilyen értelmezés sem egészen helyes, mert kivételesen ezek között is előfordulhatnak kórokozók. Sőt több szerzőnek az a véleménye, hogy a pg sokszor tehető felelőssé elsődlegesen az elváltozásért, azonban gyakori előfordulása és saprophyta volta miatt nem gondolunk parazitává válására. Így történt ez esetünkben is, ahol a Hyalopusok egyik csoportjába tartozó Cephalosporium (Cesp.) vagy Acremonium törzsek egyike okozott a jobb szem felső könny csövecskéjében eldugaszolást. Több mint fél év telt el, amíg a canaliculusokból kinyomott gombatelep arra irányította a figyelmet, hogy az elviselhetetlen könnyezésnek, kötőhártyahurutnak és vele járó kellemetlen tüneteknek oka egy Cesp.-fajta volt. A Cesp.-hoz tartozó fajták olykor granulatiós, a mycetomákhoz hasonló, sőt néha azoknak megfelelő szöveti elváltozást hoznak létre. Ez alatt azon különböző gombáktól származó tumoros, mélybe-terjedő, sipolyos elváltozásokat értjük, melyeknél a megbetegedett szövetekben tályogok és sinusok képződnek. Három osztálya ismeretes : Aktinomycetes, Ascomycetes és a Fungi imperfecti, vagy Adelomycetes. A Cesp. az utóbbi osztályba tartozik. Acremonium törzs néven pathogenitását először Potron és Noisette írta le 1911-ben. Grütz 1925-ben olyan új Acremonium-fajtát fedezett fel, amely csaknem azonos a Cesp. törzzsel. Ezért ma már közös névvel Cesp.-acremoniumnak is nevezik. Leginkább saprophyták, de kórokozókat is találtak köztük. így a Cesp. doukourei Boncher-1 1918-ban ulcerált gummákból, a Cesp. kiliense Hartmann-b 1926-ban felületes trichophytia-szerű elváltozásból, a Cesp. spinosum Sera-1 1929-ben a szem keratomykosisából, a Cesp. griseium Gongero, Burnier és Duché-1 1933-ban rozsdás vasdarab okozta fekélyből tenyésztették ki, míg mások ekcematoid laesiókból, köpetből, körömből mutatták ki pathogenitásukat. Szemészeti vonatkozásban Leber 1879-ben megjelenő közleménye foglalkozik először a szem gombás megbetegedésével. Azóta a szerzők hosszú sora megállapította, hogy a mykotikus eredetű szembetegségek okozói nem a dermatophytonok, vagy más parazitának elismert gombafajták, hanem a közönséges penészgombák. Az is kitűnt, hogy a kötőhártya gombás megbetegedése sokkal ritkább, mint a szaruhártyáé. Megerősítette ezt Fazakas is, aki ezzel a kérdéssel évtizedek óta behatóan foglalkozik. Vizsgálatai szerint az egészséges és beteg szemről kitenyésztett gombák 1/3-a pg. volt. Kimutatta, hogy ezen saprophyta pg-ák, vagy az egyéb okból fennálló kóros elváltozásokat súlyosbíthatják, azok lefolyását hosszabbíthatják meg, vagy elsődlegesen parazitává is válhatnak. Ez utóbbit bizonyítja esetünk is: M. P.-né 54 éves. Erdőbe rendszeresen járt kirándulni. Megbetegedése is ilyen erdei séta után kezdődött. Úgy érezte, hogy valami a jobb szemét megsértette, utána 4 napig állandóan könnyezett, de a szeme nem volt váladékos. Orvosa ekkor még conj unctivitist sem állapíthatott meg, mert panaszát 32
