Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)

1961-12-01 / 4. szám

kór nem volt kimutatható. Megalocorneára, conjunctivitis vernalisra utaló tünetek sem voltak.

2. Vary I.: Lassan kifejlődő chorioidea sarcoma. 49 ó. nő bal szemében az első vizsgálat a retina nasalis perifériáján (i—7 papillányi erősen pigmentált mezőt talált, amelyet sárgás degeneratív foltok tarkítottak. 3 év múlva pigmentált folt szélén 2—3 papillányi dudor keletkezett, amely 4—5 D.-nyira kiemelkedett. Űjabb 5 óv elteltével már akkora volt a tumor, hogy a korábban teljes látása is elromlott. Most — tehát 8 és y2 évvel az első tünetek észlelése után — a beteg beleegyezett az enucleatióba. Szövettani lelet : melanoblastoma chorioideae.

3. Váry 1.: Éranomalia a papillán. 67 é. fi. jobb szemében az artériák és vénák a papilla szélén kibukkanva enyhe ívben hajolnak át a látóhártyára. A felső ágak oszolva jelennek meg ; a lefutásuk a továbbiakban különben szabályos. A bal szemfenéken az artériák lefutása nagyjából az előbbihez hasonló, a véna azonban felül eredve ívben megkerüli a papillát és így gyűjti ágait a látóhártyáról. A különleges éreloszlás valószínűleg a látóidegfő telepének hibás fejlődése folytán keletkezett (Szily).

Hozzászólás

Tari K.: A másodiknak bemutatott eset egyik érdekessége az, hogy még a mai korszerű vizsgáló eszközök és különböző biológiai testek birtokában is sok nehézséggel jár a szemfenéki daganatok korai felismerése. A pigmentatio ugyanis elfedheti az érhártya kezdődő daganatát. Az eset másik érdekessége a viszonylag hosszú túlélés, vagyis a daganat első tüneteinek észlelésétől eltelt idő.

4. Sármány J.: Atypusos kcratoeonus. 19 ó. fi. mindkét szemén keratoconus alakult ki lefelé dislocalt csúccsal. A jobb conus csúcsának megfelelően a Descemethártyában kb. 7 mm. átmérőjű területen hegek láthatók. Néhány napja ezen hegek előtt a cornea állománya megduzzadt, beszűrődött. Az elszürkült területben apró vacuolák és több nyúlványéi üregek látszanak ; felette a hám szürkéit és igen kis fokban festődik is. A baj lényege a corneacsúcs Descemet-repedés következtében létrejött elszürkülóse. A kórtani elváltozás alapján a folyamatot keratoconusos heveny beivódásának, acut imbitiónak lehetne elnevezni. Günther a pseudoacut keratoconus megjelölést használja. A bal conus csúcsán található lapos heg arra utal, hogy ott hasonló hevenyfolyamat zajlott le.

Hozzászólás

Hauer N.: Két hasonló esetben a vizelet glucuron-sav szintje jelentősen emelkedettnek bizonyult, ami arra utal, hogy az acut keratoconus collagen betegségnek felelhet meg. A két beteg cortison kezelésben részesült, minthogy a mucopolysaccharida-synthesist a cortison igen kedvezően befolyásolja.

Előadások

1. Lugossy Gy.: Klinikai adatok a brüsszeli glaukoma synposionhoz. 300 glaukomás beteg évek óta tartó gyógykezelése azt tanúsítja, hogy a zöldhályog legsúlyosabb következményének: a látótórkiesósnek fokozódásában túlnyomórészt a nem kielégítően normalizálható tensio a legfontosabb tényező. Az idejében vizsgálatra jelentkezett glaukomás betegek esetében mindaddig nem mutatkozott látótérkiesés, amíg normalizálható volt a szemfeszülés. Már megindult látótérkieséssel észlelésre került glaukomások sorsa hamar kétségtelenné vált, a betegek elég gyorsan megrokkantak, ha nem sikerült a tensiót normalizálni. Bebizonyosodott, hogy kóros tensióval jelentkező glaukomásoknál csak a 10-—15 Hgmm-t meg nem haladó szemfesziilés biztosítása esetében stagnált rövidebb-hosszabb ideig a látótórdefektus. Ha Blaskovics-íéle cyclodialysis inversa duplex-szol 10 Hgmm és azon aluli szemfeszülés elérése után I évvel elvégzett lencsekivonás tartósította a liypotoniát, akkor még a centrumot elérő látótérkiesés esetében is évekig változatlan marad a beteg állapota miotikumok nélkül.

2. Lugossy Gy.: Klinikai fluorometria és öregkor. A klinikai fluorometriával szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy 1. A magasabb életkorban, különösen a 70. évnél idősebbek esetében a vér-csarnokvíz gát fluorescein permeabilitása jelentősen csökkent, szemben a fiatalok csarnokvizének jól mérhető fluorescenciájával. 2. .Szarucsapol ás után az idősek 2-ik csarnokvizónek fluorometriás görbéje szembetűnően alacsonyabb és elnyúlóbb, mint a fiatalabbaké. 3. Az öregkorban a 3-ik csarnokvíz fluorometriás görbéje pedig már alig értékelhető. 4. Az idősebbek elülső uvea-gyulladasa esetében a fluorescein órbe-fecskendezése után 6—7 órával is erősen fokozottnak talált csarnokvíz-zölilelósből a szem vontatott folyadékcseréj ere lehet következtetni.

5. Egyebek között valószínűleg a vér-csarnokvíz gát csökkent 'permeabilitásának is szerepe lehet abban, hogy az öregkorban feltűnően kevés uvea-gyulladás észlelhető.

3. Molnár K.: Stereophon)meter. A szemizomegyensúly és a kétszemes együttlátás zavarainak kivizsgálására és kezelésére szolgáló orthoptikai műszer előnyei az eddig használatos műszerekkel szemben :

248