Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-12-01 / 4. szám
Komarek Csehszlovákiában két esetben Wohlfahrtiát talált. Nálunk is előfordul az utóbbi időben két eset szerencsés lefolyással. (Pelláthy. Sztankayné és Remenár). Leírtak légylárvákat a fülben, az orrüregben, szájban és odvas foggyökér helyén. Jeney a tonsillákban talált sarcophaga lárvát, míg Nékám gyűjtéseiben a hüvelyben és a fertőzött sebekben előforduló lárvák szerepelnek. Az irodalomban sok eset ismeretes, amikor a bélhuzamban myiasist Oestrida lárvák okoztak. Az Oestrida legyek három csoportba oszthatók : 1. Az orrgarat bagócsok vagy pöcskök. 2. a bélbagócsok és a 3. bőrbagócsok. (Vargalegyek). A bagócsok közül az Oestrus ovis 10—12 mm hosszú, sárgásszürke légy ; a szabadban igen nehéz megtalálni. Petéiből már a nőstény tojócsövében kikelnek a kb. 1 mm hosszú lárvák, amelyeket nyári időben a meleg déli órákban, a juhok orrnyílásai szomszédságában raknak le. Innen azután az eleven lárvák az orrüregbe vándorolnak, ahol 10 hónap alatt érik el teljes kifejlődésüket. A kifejlődött lárva kb 25 mm hosszú, 11 gyűrűből áll. A következő tavasszal vagy nyár elején hagyja el az orrüreget s a talajra hullva bebábozódik. A bábból egy hónap múlva repül ki a légy. A lárvák azonban nemcsak az orrüregben hanem a melléküregekben, a torokban, szájban és légcsőben is megtalálhatók. Kivételesen a rostacsont nyirokhézagain át történt fertőzéses agyhártyagyulladás is felléphet. Az élő lárvákat különböző gyógyszerek hatásának tettük ki. Különkülön csoportba osztva orthot, paraffinolajat és cocaint csöpögtettünk rájuk. Azt tapasztaltuk, hogy az ortho hatására rövid időn belül (perceken belül) a paraffinolaj hatására pedig jóval lassabban pusztultak el. A cocain csepp alatt a lárvák a controll lárvákkal együtt életben maradtak. A therápiára vonatkozó álláspont még nem eléggé tisztázott. Tudjuk, hogy a cocain még 10%-os oldatban sem vált be s ugyanígy hatástalan maradt a szublimát l°/00-es vagy az ezüstnitrát 1%-os oldata. Sztankayné és Remenár l°/oo-es trypaflavin oldat használatától tapasztalt jó eredményt, míg Bietti olívaolajat ajánlott azon meggondolás alapján, hogy ez a lárvák lélegzőnyílását elzárja és így azok elpusztulnak, illetve megfulladnak. Kísérleteink azt mutatják, hogy — bár eredményes a paraffinolaj adagolás — de az ortho specifikus hatásával össze sem hasonlítható. Linnén 1951-ben közölt egy Oestrus ovis lárva okozta myiasist, melyet Mintacollal kezelt azon meggondolás alapján, hogy ha a sympathicust izgató cocain hatástalan, úgy ennek antagonistája, a parasympathicust izgató Mintacol hatásos lesz. Jelen esetünkben is ortho hatására pusztultak el a lárvák a legrövidebb idő alatt s Remenár is hasonló jó eredményről számolt be az ortho hatására. Bár a légylárva betegség régóta általánosan ismert kórkép, azonban a ritkán közölt esetek s a még ritkábban meghatározott lárvafajták miatt keveset tudunk erről a kérdésről. Suurkűla a saját és a világirodalomban előforduló eseteket (ophthalmomyiasis) összeszámolva 1942-ig 30 esetet talált s azóta ez a szám nyilvánvalóan kissé emelkedett. Csehszlovákiában eddig négy ophthalmomyiasisos eset ismeretes s az utolsó az 1957-ben leírt ophthalmomyiasis interna volt. Ott a parazitológiai vizsgálat a lárvát Rhinoestrus purpureus Br.-neк valószínűsítette. A Magyarországon leírt emberi ophthalmomyiasisok száma nagyon csekély s a világirodalomban is kevés a bizonyítottan Oestrus ovis által okozott ophthalmomyiasis. Az utóbbi években Pelláthy Ili. stádiumú sarcophaga lárvát talált a kötőhártyazsákban, míg Remenár esetében Oestrus ovis lárva volt pontosan identifikálható. A mi esetünk is bizonyítottan Oestrus ovis által 244
