Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)

1961-12-01 / 4. szám

15 mm, kifelé diszlokáció 13 mm, lefelé 35 mm. Az alsó szemhéj tasakszerűen megnyúlt. Szara alváskor fedett. A szemfenéken a papilla n. optici gombaszerűen bedomborodik. Pupilla tágabb a bal oldalinál. Könnytömlő simán átfecskendezhető. Kettősképek nem mutathatók ki, de nem is panaszkodott, hogy észlelt volna előzőleg. Rutin vizs­gálatokban kóros nincs. Rtg. fel­vétel a tumornak megfelelően, almányi rendkívül mészdús os­­teomát mutat. Két irányú fel­vételen sem sikerül megállapí­tani, milyen mélyre terjed a ko­ponya belsejébe. 1929. III. 1-én a sebészeti klinikán (Prof. Hüttl) a homloküregből — amely a ko­ponya felé is erősen tágult — női ökölnyi dudoros felszínű, elefánt­­csont kemény, csaknem gömb alakú, felületén számtalan bor­­sónyi egész kis mogyorónyi göbbel ellátott szolid csontdaganatot tá­volított el. Műtét közben a sinus frontalis elülső falán 20 fillérnyi csontdefektuson keresztül nyákos­­genny ürül (empyema sinus fron­talis). Műtét közben a scala an­terior elvékonyodott csontjával együtt a dura is sérült. A beteg III. 4-én pneumoniat, meningitist kapott és a műtét utáni nyolca­dik napon exitált. A rostasejtekből kiinduló, első esetünkben leírt daganat bár tetemes nagyságú, mégis alig okozott zavart az arc összhangjában. A homloküreg osteomája kifejezetten eltorzította a beteg arcát. Általában azt tapasztaljuk, hogy a homloküreg daganatai, pyo­­muko-keléje korán megzavarja az arc kifejezését, míg a rostasejtek hasonló megbetegedése - a korai gyermekkor­tól eltekintve — később jelentkeznek torzító tüneteikkel. Első esetünk műtéti megoldása, gyó­gyulása szerencsés kimenetelű volt, amit nem kismértékben köszönhetünk az antibiotikumok védelmének. Az orrmelléküregekből kiinduló os­­teomak valódi csontdaganatok, szem­ben az orbita csontos falából kiinduló exostosis és hyperostosisokkal. Össze­foglaló statisztikák adatai szerint fér­fiaknál valamivel gyakoribb, mint nők­nél. Eckert—Mőbius úgy találták, hogy az esetek nagyrésze a harmadik év­tizedben kerül észlelésre. Valószínű, hogy a daganat jóval előbb keletkezik Ez tűnik ki Valda és Sommers 1949- ben megjelent statisztikájából. Ewing (1940) szerint a daganat congenitalis eredetű és korán, a fiataloknál manifes­­talódik. Más megfigyelések amellett szólnak, hogy az osteomák a pubertas előtt alakulnak k . de növekedésük a pubertas közben meggyorsul. Úgy látszik, hogy a daganat növekedésére serkentő hatással van az anamnesisben csaknem 235 4. ábra. A daganat szöveti szerkezete : ép csontszövet 5. ábra. A beteg műtét után két hónappal

Next

/
Thumbnails
Contents